KEZDIALMAS 2017 MERENI_01.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_02.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_03.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_04.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_05.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_06.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_07.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_08.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_09.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_10.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_11.jpgKEZDIALMAS 2017 MERENI_12.jpg


 

Almásiak és lemhényiek közös mulatsága

Szent Iván napja az Avas-tetőn

MOLNAR-ZSIGMOND
Az Avas-tető napján nemcsak almásiak és lemhényiek vettek részt, sokakat vonzott a – többek között – Attila-emlékművel ékesített hely által kínált csodás panoráma és a tény, hogy Szent Iván napjának végét egy mondákkal átitatott helyen töltsék. Az esti órákban gépkocsik százait lehetett megszámolni a hegyoldalon, sokan más járművel vagy éppen gyalogszerrel jutottak fel a Kézdialmás és Lemhény közötti magaslatra. Nem bánták meg.

Első alkalommal tartották meg a lemhényi és almási önkormányzat közös szervezésében a Szent Iván-éji álom című rendezvényt, amit a két település közös falunapjaként szeretnének bevinni a köztudatba. Nem jelentett akadályt kihajtani gépkocsival az Avas-tetőre, bár ez nem minden sofőrnek ment könnyen az út meglehetősen keskeny volta miatt, ami akkor okozott gondot, ha két gépkocsi összetalálkozott. Ennek ellenére mindenki szerencsésen felért, és kijelenthetjük: a tetőn, az időnként szeles idő ellenére rengetegen voltak kíváncsiak a rendezvényre.

A tűz őrzői a hegytetőn

A nagyméretű székely zászlóval koronázott hegytetőn sörsátrak és jurták voltak felütve, előttük barantaruhába öltözött fiatalok és zöld egyenpólós irányítók magyarázták a tudnivalókat az érdeklődőknek. Péter Barna, a pár hete alakult, torjai Bálványos Fiai – a Tűz Őrzői Egyesület részéről érdeklődésünkre elmondta: mivel őseink állattenyésztéssel is foglalkoztak, és a legelők keresése céljából állandóan változtatniuk kellett a lakhelyüket, így a jurta volt a házuk, ami egyébként télen meleg, nyáron meg hűvös, attól függően, hogy milyen nemezzel van borítva.

Megtudtuk, a jurtán található tűzluknak kettős szerep jutott, ebből egyik spirituális: a „kitündöklőn” keresztül áramlott be a szeretet tartalmazó napfény és más kozmikus energiák. A jurtában mindenkinek megvolt a helye, az ajtónyílással szemben ült a házigazda, jobbján a nők, balján a férfiak foglaltak helyet, amikor vendégek érkeztek, azok a gazdával szemben telepedtek le. A jurta mobilitás szempontjából nagyon célszerűnek bizonyult, mert a nők két óra alatt le tudták bontani.

Péter Barna az egyesületükről is beszélt: tucatnyian vannak, akik hét–nyolc éve a természet körforgását tisztelik, és megünneplik a napfordulókat, többek között Bálványos váránál, ami a jelvényüket is díszíti. A civil szervezetet azért hozták létre, hogy különböző rendezvényekre járva a hagyományokat megismertessék az érdeklődőkkel. E mellett íjászbemutatót tartanak, gyógynövény- és gombaismertető-túrákat szerveznek. Tagjaik között egyébként sokan régi szakmákat ápolnak, vagy kézműves-tevékenységekkel foglalkoznak.

Read more: Almásiak és lemhényiek közös mulatsága

Az Avas-tető napja

2017. június 24.

 
A szerző felvétele
A szerző, Iochom István felvétele
Hagyományteremtő szándékkal, az egyre laposodó és egyhangú falunapok helyett Kézdialmás és Lemhény önkormányzata szombaton első alkalommal szervezte meg az Avas-tető napját a Szent Mihály-templom fölötti magaslaton, ahol egy nagyméretű fakereszt és Attila hun király emlékét őrző kőtömb található.
 
Az esemény idén Szent Iván és Keresztelő Szent János ünnepére esett. A szervezők a helyszínre vezető földutat is járhatóvá tették, ezért kiskocsikkal is fel lehetett menni az Avas-tetőre, ahol estére már több száz fős tömeg gyűlt össze. 
A nemrég hivatalosan is bejegyeztetett Bálványos Fiai Egyesület és egy kézdiszászfalusi magánvállalkozó egy-egy hagyományos, nemezzel borított jurtát állított fel. A Bálványos Fiai Egyesület kézdivásárhelyi és torjai tagjai a jurta közelében egész délután íjászbemutatót tartottak, amit az érdeklődők is kipróbálhattak. Molnár Istvánnak, Kézdialmás polgármesterének köszöntője után Kádár-Mikola András kétszeres országos bajnok – aki eddig hatvanegy íjászversenyen vett részt, amiből ötvenegyszer dobogós helyezést ért el, és kétszer jelen volt az íjász-világbajnokságon – tartott bemutatót reflex- és csigásíjjal. A rendezvényen jelen levő Bene László mesterszakács bográcsban készített bivalylábszárból pityókás pörköltet. Az est folyamán a szabadtéri színpadon fellépett a közkedvelt Open Stage paródiaegyüttes két tagja, Lung László Zsolt és Kozma Attila, a csíkszeredai Szőcs Renáta, a Star Academy tehetségkutató verseny idei győztese, Kusztura Sándor és Sorbán Enikő népdalénekes és zenekaruk, valamint a Role együttes. Éjfélkor Kádár-Mikola András lángoló íjvesszővel gyújtotta meg a Szent Iván-éji máglyát.

 

AVAS TETO 2017_1.jpgAVAS TETO 2017_2.jpgAVAS TETO 2017_3.jpgAVAS TETO 2017_4.jpgAVAS TETO 2017_5.jpg

Read more: Az Avas-tető napja

Felső-háromszéki népdaltalálkozó ötödször18341646 1330299757061739 6125820241751488164 n

18403684 1330790877012627 2876388582946485740 n


 

Áldást kértek határaikra (Húsvéti határkerülés Kézdialmáson és Lemhényben) 2017

 
A felső-háromszéki fiatalok tovább éltetik a hagyományt. A szerző felvételei
A felső-háromszéki fiatalok tovább éltetik a hagyományt. A szerző felvételei
Hét lovas nevezett be a lófuttatásra
Hét lovas nevezett be a lófuttatásra
Napjainkban egyre kevesebb magyarlakta településen – beleértve Székelyföld katolikus falvait is – kérik a mennyei Atyát húsvétvasárnap reggelén arra, hogy őrizze meg a falu határát, óvja meg lakóit minden bajtól és természeti csapástól. Idén Felső-Háromszéken Bereckben, Gelencén, Kézdialmáson és Lemhényben kerülték a határt.
 
Kézdialmás és Kézdicsomortán zarándokai a rendszerváltás óta immár huszonnyolcadik alkalommal, Lemhénnyel közösen éltették a húsvéti határkerülés szokását, hiszen régen egy egyházközséget alkottak, és Szent Mihály-hegyi templomuk is közös volt. Ezt a szép húsvéti hagyományt a mai napig megtartották: együtt kérik az áldást a határra, közösen ünneplik a feltámadást, hódolnak a határban felállított kereszteknél templomi zászlóikkal, imádkoznak. A határkerülők nagy méretű székely és magyar zászlót is magukkal vittek.
Reggel fél nyolckor külön a határkerülőknek celebrált szentmisén vettek részt, és kértek áldást Kopácsi Ferenc helybeli plébánostól. A kézdialmási-csomortáni lovasok és szekeresek kilenc huszárral az élen az Orbánok utcáján keresztül érkeztek Felsőlemhénybe, az ottani iskola elé vonultak, ahol a helybeli határkerülők csatlakoztak hozzájuk, miután átadták nekik a szent áldást. Az útjukba eső határkereszteknél imát mondtak, húsvéti szent énekeket énekeltek és koszorúztak.

A kézdivásárhelyi Páll Olivér hagyományőrző hadnagy és nyolctagú huszárbandériuma immár negyedik alkalommal részese a határkerülésnek. A kézdivásárhelyi Bokor Botond vállalkozónak köszönhetően a szekereken és lovasokon kívül egy kétlovas hintó is részt vett a határkerülésen, azon járta végig a két település határát Molnár István és Lukács Róbert, Kézdialmás, illetve Lemhény polgármestere. „Kérjük a mindenható Atyát, hogy áldja meg határainkat és vetéseinket bőséges áldással, és óvja meg azokat a természeti csapásoktól” – hangoztatta Cserei Lázár kézdialmási megyebíró, a határkerülés főszervezője. Dani József, a lemhényiek ceremóniamestere válaszolt neki, ugyancsak a határra kérve Isten oltalmát, s áldott ünnepeket kívánt a nagyszámú résztvevőnek és nézőnek: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja, alleluja!”
A határkerülő zarándokok ezután Alsólemhény felé indultak, közben megálltak a kézdialmási útkereszteződésnél, a 2007-ben Lukács György által Szent Mihály arkangyal emlékére állított határkeresztnél, azt is megkoszorúzták. „Ősi húsvéti szokás szerint a határainkban vagy a falvakon belül levő kereszteket megkoszorúzzuk a feltámadt Krisztus emlékére” – mondotta Cserei Lázár, aki a határkerülőkkel együtt imádkozott. Innen a gerontológiai és rehabilitációs központ utcáján át vonultak a főtérre, ahol rövid köszöntőbeszédek után a házigazdák kürtőska­láccsal és pálinkával kínálták meg a résztvevőket. A határkerülők – több tucat lovas és tizennégy szekér – megkoszorúzták a központ közelében lévő keresztet, majd Kézdialmás irányába indultak, s az eső ellenére nem a műúton, hanem a mezei úton érkeztek meg a Hidegkúti híd közelében 2014-ben felállított 4,5 méteres anyakereszthez, amelyet a két község elöljárója megkoszorúzott. 
A határkerülés elmaradhatatlan mozzanatát képező lófuttatást szokás szerint a kézdialmási vasúti átkelő és Kézdialmás központja között szervezték meg a 11 órai ünnepi szentmisét követően. A versenyre idén hét lovas nevezett be. Első helyen a kézdicsomortáni Gheorghe Paraschiv végzett, második a kézdialmási Vargha Tamás, harmadik pedig a felsőlemhényi Orbán Attila lett, aki Zsigmond János Fecske nevű lovával állt rajthoz. A nyertesek lovaik nyakába szegfűvel díszített fenyő­koszorút, emellett oklevelet, kötőféket és egy-egy üveg bort kaptak ajándékba a két község polgármesterétől és Cserei Lázártól. Kopácsi Ferenc plébános együtt imádkozott a nagy számban egybegyűlt hívekkel, helybeliekkel, hazai és határon túli vendégekkel. Cserei Lázár záróbeszédében köszönetét fejezte ki Molnár István kézdialmási és Lukács Róbert lemhényi polgármesternek, akik támogatása nélkül már évekkel ezelőtt megszűnt volna a határkerülés. A főtéri ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A huszárok és a kézdialmási lovasok ősi szokás szerint a Szent Mihály-hegyi barokk templomig kísérték el a hazafelé tartó lemhényi határkerülőket.