Elfogadták Kézdialmás címerét

 Hivatalos címere van Kézdialmásnak. Az erről szóló 341-es kormányhatározat a május 27-i 366-os Hivatalos Köz­löny­ben jelent meg. Nem névcímer, nem jelenik meg benne alma vagy almafa, a helybeliek tiltakoztak a terv ellen, azt hangoztatták, a település Álmos váráról kapta nevét.

 Az elfogadott jelkép pajzsban megjelenik a Hegyes-tetőn már csak romjaiban álló várra utaló oromsoros várfal, a község kiterjed elsőségeit jelképező fenyő, továbbá a pajzsfőben levő két székely csillag azt mutatja, a község két településből áll: Kézdialmás és Csomortán. CIMER

FALUNAPOK 2015

 

 

Augusztus 20-a az Avas-tetőn

Emlékjel a hunok királyának 

KÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_01.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_02.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_03.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_04.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_06.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_07.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_08.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_09.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_10.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_11.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_12.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_13.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_14.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_15.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_16.jpgKÉZDIALMÁS-2014-AUGUSZTUS-20-_17.jpg
foto: Tamás Károly


 Szerzõ: Hírmondó

 

image
 
Augusztus 20-án a kézdialmási Avas-tetőn is megemlékeztek államalapító Szent István királyunkról. A bensőséges hangulatú ünnepségen Kézdialmás és Lemhény katolikus plébánosai celebráltak rövid szentmisét, beszédet mondott Molnár István polgármester, majd Cserei Lázár egyházi megyebíró a magyar történelem dicsőséges napjait idézte fel.

A megemlékezést a legendákkal övezett Avas-tetőn tartották. Talán ez az egyetlen olyan felsőháromszéki magaslat, ahonnan belátható Kézdiszék majd’ minden szöglete. A mesés panoráma kárpótol a mintegy negyvenpercnyi mászásért

A tetőn dr. Kádár László hagyományőrző is jelen volt, aki erre az alkalomra díszes huszárruháját ősi magyar kaftánra cserélte. A szépszámú érdeklődőnek éppen a ló irányítását magyarázza

A lovat a harcba induló íjászok csak lábukkal irányították, hiszen egyik kezükben az íjat, a másikban a nyílveszőket tartották. Megülni a lovat, közben óvatos térdmozdulatokkal irányítani, és az ellenséget is célba venni, bravúros teljesítmény – mondta és szemléltette a hagyományőrző

Szent István király napján egy magas rúdra a székely zászlót is felvonták

Read more: AUGUSZTUS 20. 2014 -CIKK

FALUNAPOK 2014

KÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_02.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_03.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_04.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_05.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_06.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_07.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_08.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_09.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_10.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_11.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_12.jpgKÉZDIALMÁSI_FALUNAPOK-2014_13.jpg
foto: Tamás Károly

Huszárbemutatóval ünnepeltek (Kézdialmás)

Kipróbálták a lovaglást                         A szerző felvétele
Kipróbálták a lovaglást
A szerző felvétele
 
A vasárnap nyolcadik alkalommal megtartott kézdialmási falunap legkiemelkedőbb eseménye a Kelemen Didák-iskola udvarán megrendezett huszárbemutató volt.
Pál Olivér hagyományőrző huszárhadnagy nyujtódi, lemhényi, csomortáni, kézdivásárhelyi és kézdialmási ifjakból verbuvált tíztagú csapata félórás lovas hadgyakorlatával elbűvölte az érdeklődőket. A csapat a Székely Virtus Hagyo­mányőrző Egyesület tagja, a 11. székely határőr huszárezredhez tartoznak, és tavaly alakultak. 
Idén vonultak fel első alkalommal a március 15-i kézdivásárhelyi központi rendezvényen és a húsvéti határkerülésen. A bemutató ideje alatt Cserei Lázár helytörténész a huszárság megszervezéséről, díszes öltözetükről tartott ismertetőt, és arról is szólt, hogy a csapat szűk két hét alatt hozta össze a bemutatót, késő estig gyakorolva.
Molnár István polgármester azt is megmagyarázta, hogy miért tartanak csak félnapos falunapot. Az önkormányzat úgy döntött, hogy mulatságból elég ennyi, két napot nem lehet tartalmas műsorral kitölteni – mondotta a község polgármes­tere. Délután, a Kelemen Didák-iskola tanulói által bemutatott néptáncelőadást követően a művelődési otthon hátsó udvarán a huszárok díjmentesen lovagoltatták a kisgyermekeket.
 
Iochom István

HÚSVÉTI HATÁRKERÜLÉS-2017

Foto: Barbocz Piroska tanítónő


HÚSVÉTI HATÁRKERÜLÉS-2015

HATÁRKERÜLÉS-2015_1.jpgHATÁRKERÜLÉS-2015_2.jpgHATÁRKERÜLÉS-2015_3.jpgHATÁRKERÜLÉS-2015_4.jpg


 

HÚSVÉTI HATÁRKERÜLÉS-2014

Foto: Barbocz Piroska tanítónő

 

Áldást kértek a határra (Húsvéti határkerülés Kézdialmáson és Lemhényben)

Forrás: 3szek.ro

Kézdialmás központjába érkeztek a határkerülők. A szerző felvételei
Kézdialmás központjába érkeztek a határkerülők. A szerző felvételei
Megkoszorúzták az egyik határkeresztet
Megkoszorúzták az egyik határkeresztet
Útban Alsólemhény felé
Útban Alsólemhény felé
A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők hús­vét napján”.
Székelyföld katolikus falvaiban a húsvéti ünnepkörnek elmaradhatatlan része a határkerülés. Vasár­nap reggel arra kérik a Fennvalót, hogy őrizze meg a falu határát, óvja meg annak lakóit minden bajtól és természeti csapástól. Idén húsvét vasárnapján Fel­ső-Háromszéken Bereckben, Kézdi­al­má­son és Lemhényben kerülték a határt. Húsvét előtti héten a Hidegkút hídjától pár méterre 4,5 méter magas keresztet állítottak az ősi határkerülők ke­resztfájának helyére és annak emlékére.
Kézdialmás és Csomortán zarándokai a rendszerváltás óta immár huszonötödik alkalommal Lemhénnyel közösen éltették a húsvéti határkerülés szokását, hiszen régen egy egyházközséget alkottak, és Szent Mihály-hegyi templomuk is közös volt. Ezt a szép húsvéti hagyományt a mai napig megtartották: együtt kérik az áldást a határra, közösen ünneplik a feltámadást, hódolnak a kereszteknél templomi zászlóikkal, imádkoznak.
Öt esztendeje Cserei Lázár katolikus gondnok, megyebíró vállalta fel a határkerülés megszervezését. Reggeli fél nyolckor külön a határkerülőknek szóló szentmisén vettek részt, és kértek áldást Kopácsi Ferenc plébánostól. A kézdialmási-csomortáni lovasok és szekeresek tíz huszárral az élen az Orbánok utcáján keresztül érkeztek Felső­lemhénybe, az ottani iskola elé vonultak, ahol a helybeli határkerülők csatlakoztak hozzájuk, miután átadták nekik a szent áldást. Az útjukba eső határkereszteknél imát mondtak, koszorúztak. A kézdivásárhelyi Páll Olivér nyolc almásiból és két lemhényiből verbuvált huszárbandériuma első alkalommal vett részt a határkerülésen.
A kézdivásárhelyi Bokor Botond vállalkozónak köszönhetően ötödik éve pompás kétlovas hintók teszik emlékezetessé a határkerülést. „Kérjük a Mindenható Atyát, hogy áldja meg határainkat és vetéseinket bőséges áldással, és óvja meg azokat a természeti csapásoktól” – hangoztatta Cserei Lázár. Dani József, a lemhényiek ceremóniamestere válaszolt neki, ugyancsak a határra kérve Isten oltalmát, s áldott ünnepeket kívánt a nagyszámú résztvevőnek és nézőnek: „Feltámadt Krisztus e napon, alleluja, alleluja!”
A határkerülő zarándokok ezután Alsólemhény felé indultak, közben megálltak a kézdialmási útkereszteződésnél, a 2007-ben Lukács György által Szent Mihály arkangyal emlékére állított határkeresztnél, azt is megkoszorúzták. „Ősi húsvéti szokás szerint a határainkban vagy a falvakon belül levő kereszteket megkoszorúzzuk a feltámadt Krisztus emlékére” – mondotta Cserei Lázár, aki a határkerülőkkel együtt imádkozott. Innen a gerontológiai és rehabilitációs központ utcáján át vonultak a főtérre, ahol a rövid köszöntőbeszédek után a házigazdák kürtőskaláccsal és pálinkával kínálták meg a résztvevőket. A határkerülők, több tucat lovas és közel húsz szekér, miután megkoszorúzták a központ közelében lévő keresztet, visszatértek a községháza élé, ahonnan Kézdialmás irányába indultak, a sáros út miatt az aszfalton közelítve meg az Állomás utcát, ahol rózsafüzért imádkoztak.
A lófuttatást a kézdialmási vasúti átkelő és Kézdialmás központja között szervezték meg a 11 órai ünnepi szentmisét követően. A versenyre idén négy lovas nevezett be. Első helyen a lemhényi Zsigmond János végzett, második a nyujtódi Antal István, harmadik a szintén nyujtódi Tóth Szabolcs. A nyertesek lovaik nyakába szegfűvel díszített fenyőkoszorút, csen­gettyűt és bort kaptak ajándékba a két köz­ség polgármesterétől. Kopácsi Ferenc plébános együtt imádkozott a nagy számban egybegyűlt hívekkel, helybeliekkel és vendégekkel. Cse­rei Lázár záróbeszédében arról szólt, hogy a határkerülés nem lóverseny, ahogy azt sokan tévesen tudják. Köszönetét fejezte ki Molnár István kézdialmási és Lukács Ró­bert lemhényi polgármesternek, akinek támogatása nélkül öt évvel ezelőtt megszűnt volna a határkerülés. Azt is elmondta, a lófuttatás első három helyezettjének ajándéka Antal Mihály szíhalmi volt alpolgármesternek köszönhető. A szervezők emléklapot nyújtottak át Páll Olivér­nek és Bokor Bo­tondnak. A főtéri ünnepség a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A huszárok és a kézdialmási lovasok a Szent Mihály-hegyi barokk templomig kísérték el a hazafelé tartó lemhényi határkerülőket.

Read more: HÚSVÉTI HATÁRKERÜLÉS