HungarianMagyarRomanianro-ROEnglish (UK)

ESEMÉNYEK

FALUNAPOK 2016

ALMASINAPOK2015 resize

HATÁRKERÜLÉS-

Klikk..


HELYI TANÁCS

POLGÁRMESTERI HIVATAL

SZÉKELYEK MENTELÉSE

Bővebben... 

Európa a Polgárokért

EUROPA

SCHENGEN II.

schengen2

INFO

Numarul unic pentru
apeluri de urgenta este 112

 112

Facebook Like Box

Kézdialmás a háromszéki Szentföld végfalui közé tartozik. Esztelnektől délre, az Avas-tető és a Szent-Mihály-hegy aljában fekszik, Kézdivásárhelytől északkeletre, 17 kilométernyi távolságban. Régen Baksafalvával együtt emlegették. Feltételezhető, hogy vagy két néven volt ismeretes a falu, vagy Almás magába olvasztotta a kisebb területű települést. 

Orbán Balázs szerint nevét a határán lévő vártól (Álmos, Almás) nyerte, és ennek lakói a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, s csak később alakult át a ma is használatos elnevezésre. E falu Lemhény és Csomortán között 607 m magasan települt. Északra a Kövesél-tető (827 m), alatta a Fenyőponk (792 m), északkeletre a Kútfej (830 m) és Almasrét húzódik, keletre a Szent Mihály-tető (765 m) található. Almásréttől keletre a farkaspataki Büdösvíz forrása. Almásrét tájképi szépségekben bővelkedő terület. 

Római katolikus temploma újabb kori, a búcsúja Urunk menybemenetele napján van. Középkori temploma nem volt: lakói régebben a lemhényiekkel együtt a Szent Mihály-hegyi templomhoz tartoztak, mely templomot közösen építették az almási és lemhényi hívek. A faluban 1712-től vezetnek külön anyakönyvet, s ekkor épülhetett az első kápolna, amit 1770-ben megújítottak. A 20. század közepétől Lemhénytől elválva önálló plébániává alakult, s ekkor épült a mai templom a kápolna helyén.

1567-ben 11 kaput jegyeztek, 1602-ben 17-et (ebből lófő 7, szabados 9, jobbágy egy), 1614-ben 42 családot (26 szabad, 13 jobbágy és 3 zsellér volt) írtak össze és 1703-ban 58 gazdaság (4 nemes, 31 lófő és gyalogos, 17 jobbágy és 6 zsellér) volt a faluban. 1786-ban 24 házában 186-an laktak. 1802-ben az 56 katonarészen lévő család mellett 26 civil (jobbágycsalád) élt. 1850-ben lakossága 1.008 fő (ekkor 207 háza volt), 1869-ben 1.118 (25 református kivételével mind római katolikus hívek voltak), 1880-ban 1.179, 1910-ben 1.328 (mind magyarok), 1930-ban 1.256, 1956-ban 1.367, 1966-ban 1.141 fő. A lakosság kétharmada a katonai szigor szerint élt. A XIX. végén a faluban 30 kézműves-kereskedő volt. 1992-ben a falu összlakossága 970 személy volt, melyből 965 magyar, 4 román és l más nemzetiségű volt. Vallásfelekezeti megoszlásban 956 római katolikus, 6 református, 3 görög keleti katolikus és 4 más vallású volt. Az újabb, 2000-es népszámlálási adatok szerint a falut 960 személy lakja.

 

Almásrét
 
Egy órányira Kézdialmástól található Almásrét, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok.
A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át. Nem véletlen, hisz e csendes és tetszetős völgyet nagyszerű havasok különböző színezetű és lépcsőzetesen emelkedő tömege szeg be, és e háttérből büszke három csúcs emelkedik fel: a félelmetes Nemere, a vele magasságban versenyző Sándor-tető, vagy más nevén Nagy Sándor és a Kurucsa-tető. Az általuk közrezárt fennsíkot Veresvíznek hívják.
 
 
E fennsíki láp igen gazdag endemikus, ereklyenövény populációval. A Kerek-bükk lápjának több pontján fedezték fel a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajtát, mely kizárólag ennek a mocsárnak a jellegzetessége, de látható itt a szibériai hamuvirág, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika, a tőzegáfonya stb.