Kézdialmás hírnevét jeles szülöttei is öregbítik. Itt született 1683-ban Páter Kelemen Didák minorita szerzetes. A “Szent barátnak” is nevezett atyát a szegények  és elesettek pártfogójaként  tartják számon. Számos iskolát és templomot épített. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Mindemellett irodalmi munkássága is jelentős. Halála után mozgalom indult szentté avatásáért. A többször elakadt kezdeményezést a minorita rend jelenleg is támogatja.E csodálatos életű ember emlékére a helybeli iskola 1994-ben felvette a Páter Kelemen Didák nevet. Az intézmény névadójának tiszteletére mellszobrot állítottak a templomkertben.

Szintén Kézdialmáson született: 1901-ben Dr. Bertalan János  a Rudolf Kórház és Zöldkereszt Szervezet főorvosa, akinek nevét a kézdivásárhelyi és környékbeli szegények és rászorultak doktoraként is őrzi az emlékezet; A falu jeles szülöttjeként tartják számon az 1924-ben született Dr. Kelemen Frigyest, a Bábes-Bolyai Tudományegyetem Fizika tanszékének professzorát, aki a Fizikai kislexikon társszerzője.    A településhez kötődik az itt tevékenykedő Papp István tanító neve is, aki közösségteremtő és oktató-nevelő munkájával alkotott igazán maradandót.

Páter Kelemen Didák

Páter Kelemen Didák minorita szerzetes, 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás - Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. A keresztségben a Sámuel nevet kapta. 1693-ban, tíz évesen kezdte el tanulmányait a minoriták által alapított esztelneki iskolában, majd Nagy Mózes iskolájának Kézdivásárhelyre költöztetése után a Kantában folytatta tanulmányait. 18 évesen belépett a minoriták rendjébe. 1702-ben, a próbaév letelte után felvette a Didák rendi nevet, mely a Jakab apostol spanyolos Diego alakjából latinosított névváltozat. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésésre, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé.


DIDAK SZOBOR MISKOLC

Páter Kelemen Didák szobra a kézdialmási templomkertben

Az általa alapított  minorita templom Miskolcon

 Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 21-én halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős. 13 kötetnyi könyv szerzője, s e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes.

A helybeli iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét jelezvén ezzel, hogy méltó elődöt lát benne a katolikus hitközösség, olyat, kinek élete, munkássága példaértékű az utókor számára.

 

Dr. Kelemen Frigyes
Kelemen Frigyes 1924. szeptember 8-án született Kézdialmáson. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Papp István diákjaként. 1945-ben érettségizett a kantai gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem fizika karán végezte 1950-ben, majd itt tanársegéd, 1958-tól lektor, 1967-től haláláig a mechanika és a hőtan magyar nyelvű előadója. 1963-ban doktorrá avatták, doktori címét a jászvásári tudományegyetemen működő Ştefan Procopiu akadémikus irányítása alatt szerezte meg. Doktori disszertációját a motoelektromos jelenség hőmérsékleti változásáról írta meg. Nyolc nyelvet beszélt. 1972-től két évig az algériai Oranban francia nyelven fizikát tanított. Fő műve: Hőtan, molekuláris fizika, termodinamika (egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1977). 1979. június 6-án halt meg tüdőrákban. Utolsó kívánsága az volt, hogy testét szülőfalujába helyezzék örök nyugalomra. Diákjai a kolozsvári Egyetem Házától egészen a Szent Mihály-hegyi temetőig kísérték.

 

Jakab Antal

(1852 - halálának éve ismeretlen)

Főgimnáziumi tanár, tudományos szakíró.

 

Dr. Bertalan János
Bertalan János 1901. november 15-én született Kézdialmáson. A Bertalan családban összesen tizenhat gyermek született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba iratkozott be. 1920-ban érettségizett a kantai iskolában, ahol 1933-56. között volt iskolaorvos. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1926-ban szerzett orvosi oklevelet és tért haza szülőföldjére. 1932-tól haláláig a céhes városban tevékenykedett. A második világháború idején a Rudolf Kórház és a Zöldkereszt Szervezet főorvosi tisztségét töltötte be. A háború után megalakult a Közegészségügyi Járványtani Intézet, amelynek vezetője 1953-66 között nem más mint Bertalan doktor, a szegények orvosa, ahogy őt nevezték. Betegeinek gyakran maga adott pénzt, hogy a gyógyulásukhoz szükséges orvosságot megvásárolhassák. Földijeit, szülőfalujából hozzá forduló betegeket mindig a legnagyobb szeretettel fogadta, tanácsokkal látta el, és nagyon gyakran a vizsgálatért nem kért honoráriumot. Akik ismerték ma is hálával és nagy tisztelettel ejtik ki a nevét Kézdialmáson. 1977. augusztus 7-én hunyt el Kézdivásárhelyen.

Balogh József (1805-1829) a nevét viselő betyárballada hőse. A Csomortánban született Balogh Józsefet 1829 szeptemberében Martinyi ezredes rendeletére Kézdipolyánban fejbe lőtték, mert a moldvai sóhozatalon elfogták.