A falu turisztikai látványosságai közé tartozik Almás koraközépkori várának romjai. A vármaradvány Lemhénytől északra, Kézdialmás határában, a 942 m magas Várerőssének nevezett hegyfokon áll. Az építményről az első írásos dokumentum 1539-ből való. 1653-ban Kemény János erdélyi fejedelem is megszállt itt Moldvából való hazatértekor. A helyi legenda szerint a vár pincéje tele volt arannyal, gyémánttal, mert ide rejtette el Kurucz Nagy István rablóvezér az összegyűjtött kincseit. Orbán Balázs idejében Almás vára már romokban hevert, de a székelyföldi régi várak közül a Bálványos után közvetlenül következett, mint legépebben fennmaradt és legtekintélyesebb várrom.

Almástól északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala, melyen át erdei út vezet az Úz-patak mellékvizeként folyó Veresvíz forrását ölelő vidékre. Itt található a Versvízi-láp, a védett botanikai rezerváció, ahol a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajta, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika mellett az igen ritka szibériai hamuvirág is megtalálható a tőzegáfonya társaságában. A dús növényzetnek jellegzetes az állatvilága: az áfonyakedvelő medve itt jól megfér a siketfajddal.

A Versvízi fennsík otthont ad a juhnyájaknak is, melyek kora tavasztól őszig benépesítik a fennsíki legelőket. A nyájat őrző pásztorok a békességes csendben friss sajttal és ordával kínálják az arra látogatókat. Aki pedig még többet szeretne látni, felkapaszkodhat a közeli tetőkre, ahonnan csodálatos a kilátás, belátni az egész vidéket. A látvány lenyűgöző még enyhén borús időben is, és ha betelt a környék természeti szépségeivel, elmélyülhet a falu jeles nagyjainak és múltjának a megismerésében.

Almás és Csomortán között, északra fekvő dombon található a Kakaskő, melyről messzire ellátni. A dombbal szemben mély árokszerű völgy húzódik, a Szépasszonyok-gödre. A Kakaskő és a Szépasszonyok-gödre közti nyeregszerű völgyhullámot ősi pogány bálványimádó helynek tartják. Ez is bizonyítja tehát, hogy régi rítusok, szokások már összekötötték a két települést. Ha azonban a Kakaskőtől akár északra, akár keletre indulunk, Kézdialmás községének harmadik települése lesz utunk következő állomása.

A Rét vize keskeny lapályát Almásrétnek nevezi a nép. Egy órányira Kézdialmástól található e település, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok. A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át.

Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat. A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdõ működött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásrétről jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és Kászoni-hegység meglepetést tartogató vidékeire.

A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkőből kialakult kőgomba sziklaformációk láthatók, az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. E gyönyörű tájra, a falvak múltjára és hagyományaira méltán büszke a község lakossága és büszkén mutatja meg az ide érkező látogatóknak. Kézdialmás mindig örömmel fogadja vendégeit.