Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Az önrendelkezés a fejlődés, az előrelépés elengedhetetlen velejárója. Kézdialmásnak 2004-ben sikerült kimozdulnia a holtpontról, akkor a még Lemhényhez tartozó község lakói megértették: mind a községközpont, mind mostohagyermekei - Almás és Csomortán - jobb eséllyel nézhetnek szembe a XXI. század kihívásaival. Biztosan állíthatom, hogy több évtizedet számláló egy helyben való toporgást követően, az alig több, mint ezer lelket számláló kis településünk a fejlődés útjára lépett, esélyt kapott a bizonyításra, a szürkeségből való kilábalásra.


MOLNÁR ISTVÁN polgármester
Saját lábunkra álltunk, kezünkbe vettük sorsunk irányítását. Úgy vélem, hogy a kezdeti nehézségek ellenére sikerült eredményeket felmutatni, kis településünk az urbanizáció ösvényére lépett. Remélem, hogy ha a jól leszögezett irányt, a célkitűzéseinket tartani és követni tudjuk, akkor ez az ösvény úttá szélesedik és nemcsak politikailag, de földrajzilag, saját fizikai valónkban is részesei lehetünk az európai közösségnek.Jó indulási pozícióink vannak.


Sikerült településünk infrastruktúráját javítani és bővíteni is fogjuk. Isten segedelmével hamarosan új hajlékba költözhet az oktatási intézményünk is, hiszen a reményt, a jövő szebb ígéretét azok képviselik, akik most a szépemlékezetű P. Kelemen Didák nevét viselő iskola padjait koptatják.Az önállóság biztonságot is jelent.

Nagyobb esélyünk van a fejlesztésre, a hely szépsége a turizmus fellendítésére, sőt beruházások idecsábítására is lehetőséget nyújt, amelyek munkahelyeket teremtenének az itt élők számára. Az önállósulás révén elértük, hogy az emberek ne legyenek közömbösek, aktívan ve-gyenek részt a község mindennapi életében.

A múltunk kötelez, a jelen pedig azért van, hogy dönteni tudjunk a saját jövőbeli sorsunkról. A jelen lehetőséget nyújt arra, hogy felvirágoztassuk a települést, hogy ne csak lakóhelyünk, hanem valódi otthonunk legyen.

Egy apró lépést jelent e megújult honlap is a jövő irányába. Lehetőséget kínál arra, hogy településünket ismertté tegyük és arra, hogy jobban megismerhessük.


Kézdialmás leírás

A Kárpát medence egyik legkeletibb magyarok lakta kisrégióját háromszéki Szentföldként is emlegetik. Itt fekszik Kézdialmás, hajdani nevén Baksafalva. E település az ország egyik legfiatalabb községe, hisz csak 2004-től rendelkezik önálló közigazgatással, mivel 1968-2004 között a szomszédos Alsó- és Felső- Lemhénnyel alkotott egy községet. Almás község névadó falujához még két település tartozik, Csomortán és Almásrét.

A falvak lakóinak száma meghaladja az 1400 főt, több mint 99 százalékuk magyar nemzetiségű és római katolikus vallású.

Kézdialmás Kovászna megye északkeleti szögletében Kézdivásárhelytől 17, a megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől 55 km-re található. A település az Avas-tető oldalában, a Szent Mihály-hegy alatt festői környezetben ad otthont lakóinak.

Szelíd domboldalakon, 607 méter átlagos tengerszint feletti magasságban települt a falu. Északra a Kövesél-tető határolja, alatta a Fenyőponk, északkeletre a Kútfej és Almasrét húzódik, keletre pedig a Szent Mihály-tető magasodik.

Kézdialmás nevét az 1567-es pápai tizedjegyzékében említik először. Székelyföld híres polihisztora, Orbán Balázs szerint a település nevét a határán lévő Almás-várról kapta. Első lakói Orbán Balázs szerint a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, a honfoglaló Árpád fejedelem édesapja után. Kézdialmás jellegzetes székely katonafalu volt, lakóinak jelentős része még a 19. században is katonai szigor szerint élt. Az itt élők feladata az állandó határvédelem volt, de részt vállaltak a jelentősebb nemzeti megmozdulásokban is. Így az 1848-as szabadságharcban 57 almási és 15 csomortáni nemzetőr katonai szolgálatáról van adat.

Sokáig elkülönültek a katonai részen élő családok a jobbágysorsot választóktól, mára azonban csak a település utcanevei maradtak beszédesek. Napjainkban Almás legjelentősebb falurészeit modern irányjelző táblák jelzik: Alszeg, Kanta, Fűzfalva, Baksafalva és Újszer. Kézdialmás legősibb része a Baksa utca, korabeli nevén Baksafalva. Szomszédságában a Liliom, Bolhaszeg és a Pikét található. A főút menti Újszert „Új Bukarestként” is emlegetik, ugyanis a 20. század közepén azon családok építkeztek ide, akik a két világégés között a fővárosban szolgáltak. A falu központjából a vasút felé vezető utca Dallas néven került be a köztudatba.

Kézdialmás lakóinak megélhetését elsősorban a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelenti, a nők jelentős hányada a közeli településeken, elsősorban Kézdivásárhelyen és Esztelneken dolgozik. A jó közlekedési fetételeknek köszönhetően az utazás nem jelent problémát, a település határát érinti a 20. század elején kiépült felsőháromszéki vasútvonal, így az ország bármely részéről könnyen megközelíthető.

E falu Lemhény és Csomortán között 607 m magasan települt. Északra a Kövesél-tető (827 m), alatta a Fenyőponk (792 m), északkeletre a Kútfej (830 m) és Almasrét húzódik, keletre a Szent Mihály-tető (765 m) található. Almásréttől keletre a farkaspataki Büdösvíz forrása. Almásrét tájképi szépségekben bővelkedő terület. 

Római katolikus temploma újabb kori, a búcsúja Urunk menybemenetele napján van. Középkori temploma nem volt: lakói régebben a lemhényiekkel együtt a Szent Mihály-hegyi templomhoz tartoztak, mely templomot közösen építették az almási és lemhényi hívek. A faluban 1712-től vezetnek külön anyakönyvet, s ekkor épülhetett az első kápolna, amit 1770-ben megújítottak. A 20. század közepétől Lemhénytől elválva önálló plébániává alakult, s ekkor épült a mai templom a kápolna helyén.

1567-ben 11 kaput jegyeztek, 1602-ben 17-et (ebből lófő 7, szabados 9, jobbágy egy), 1614-ben 42 családot (26 szabad, 13 jobbágy és 3 zsellér volt) írtak össze és 1703-ban 58 gazdaság (4 nemes, 31 lófő és gyalogos, 17 jobbágy és 6 zsellér) volt a faluban. 1786-ban 24 házában 186-an laktak. 1802-ben az 56 katonarészen lévő család mellett 26 civil (jobbágycsalád) élt. 1850-ben lakossága 1.008 fő (ekkor 207 háza volt), 1869-ben 1.118 (25 református kivételével mind római katolikus hívek voltak), 1880-ban 1.179, 1910-ben 1.328 (mind magyarok), 1930-ban 1.256, 1956-ban 1.367, 1966-ban 1.141 fő. A lakosság kétharmada a katonai szigor szerint élt. A XIX. végén a faluban 30 kézműves-kereskedő volt. 1992-ben a falu összlakossága 970 személy volt, melyből 965 magyar, 4 román és l más nemzetiségű volt. Vallásfelekezeti megoszlásban 956 római katolikus, 6 református, 3 görög keleti katolikus és 4 más vallású volt. Az újabb, 2000-es népszámlálási adatok szerint a falut 960 személy lakja.
Almásrét
Egy órányira Kézdialmástól található Almásrét, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok.
A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át. Nem véletlen, hisz e csendes és tetszetős völgyet nagyszerű havasok különböző színezetű és lépcsőzetesen emelkedő tömege szeg be, és e háttérből büszke három csúcs emelkedik fel: a félelmetes Nemere, a vele magasságban versenyző Sándor-tető, vagy más nevén Nagy Sándor és a Kurucsa-tető. Az általuk közrezárt fennsíkot Veresvíznek hívják.
 
E fennsíki láp igen gazdag endemikus, ereklyenövény populációval. A Kerek-bükk lápjának több pontján fedezték fel a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajtát, mely kizárólag ennek a mocsárnak a jellegzetessége, de látható itt a szibériai hamuvirág, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika, a tőzegáfonya stb.
 
NAGYJAINK

Kézdialmás hírnevét jeles szülöttei is öregbítik. Itt született 1683-ban Páter Kelemen Didák minorita szerzetes. A “Szent barátnak” is nevezett atyát a szegények  és elesettek pártfogójaként  tartják számon. Számos iskolát és templomot épített. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Mindemellett irodalmi munkássága is jelentős. Halála után mozgalom indult szentté avatásáért. A többször elakadt kezdeményezést a minorita rend jelenleg is támogatja.E csodálatos életű ember emlékére a helybeli iskola 1994-ben felvette a Páter Kelemen Didák nevet. Az intézmény névadójának tiszteletére mellszobrot állítottak a templomkertben.


Szintén Kézdialmáson született: 1901-ben Dr. Bertalan János  a Rudolf Kórház és Zöldkereszt Szervezet főorvosa, akinek nevét a kézdivásárhelyi és környékbeli szegények és rászorultak doktoraként is őrzi az emlékezet; A falu jeles szülöttjeként tartják számon az 1924-ben született Dr. Kelemen Frigyest, a Bábes-Bolyai Tudományegyetem Fizika tanszékének professzorát, aki a Fizikai kislexikon társszerzője.    A településhez kötődik az itt tevékenykedő Papp István tanító neve is, aki közösségteremtő és oktató-nevelő munkájával alkotott igazán maradandót.

Páter Kelemen Didák

Páter Kelemen Didák minorita szerzetes, 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás - Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. A keresztségben a Sámuel nevet kapta. 1693-ban, tíz évesen kezdte el tanulmányait a minoriták által alapított esztelneki iskolában, majd Nagy Mózes iskolájának Kézdivásárhelyre költöztetése után a Kantában folytatta tanulmányait. 18 évesen belépett a minoriták rendjébe. 1702-ben, a próbaév letelte után felvette a Didák rendi nevet, mely a Jakab apostol spanyolos Diego alakjából latinosított névváltozat. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésésre, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé.


DIDAK SZOBOR MISKOLC

Páter Kelemen Didák szobra a kézdialmási templomkertben

Az általa alapított  minorita templom Miskolcon

 Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 21-én halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős. 13 kötetnyi könyv szerzője, s e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes.

A helybeli iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét jelezvén ezzel, hogy méltó elődöt lát benne a katolikus hitközösség, olyat, kinek élete, munkássága példaértékű az utókor számára.

Dr. Kelemen Frigyes
Kelemen Frigyes 1924. szeptember 8-án született Kézdialmáson. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Papp István diákjaként. 1945-ben érettségizett a kantai gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem fizika karán végezte 1950-ben, majd itt tanársegéd, 1958-tól lektor, 1967-től haláláig a mechanika és a hőtan magyar nyelvű előadója. 1963-ban doktorrá avatták, doktori címét a jászvásári tudományegyetemen működő Ştefan Procopiu akadémikus irányítása alatt szerezte meg. Doktori disszertációját a motoelektromos jelenség hőmérsékleti változásáról írta meg. Nyolc nyelvet beszélt. 1972-től két évig az algériai Oranban francia nyelven fizikát tanított. Fő műve: Hőtan, molekuláris fizika, termodinamika (egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1977). 1979. június 6-án halt meg tüdőrákban. Utolsó kívánsága az volt, hogy testét szülőfalujába helyezzék örök nyugalomra. Diákjai a kolozsvári Egyetem Házától egészen a Szent Mihály-hegyi temetőig kísérték.

Jakab Antal

(1852 - halálának éve ismeretlen)

Főgimnáziumi tanár, tudományos szakíró.

Dr. Bertalan János
Bertalan János 1901. november 15-én született Kézdialmáson. A Bertalan családban összesen tizenhat gyermek született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba iratkozott be. 1920-ban érettségizett a kantai iskolában, ahol 1933-56. között volt iskolaorvos. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1926-ban szerzett orvosi oklevelet és tért haza szülőföldjére. 1932-tól haláláig a céhes városban tevékenykedett. A második világháború idején a Rudolf Kórház és a Zöldkereszt Szervezet főorvosi tisztségét töltötte be. A háború után megalakult a Közegészségügyi Járványtani Intézet, amelynek vezetője 1953-66 között nem más mint Bertalan doktor, a szegények orvosa, ahogy őt nevezték. Betegeinek gyakran maga adott pénzt, hogy a gyógyulásukhoz szükséges orvosságot megvásárolhassák. Földijeit, szülőfalujából hozzá forduló betegeket mindig a legnagyobb szeretettel fogadta, tanácsokkal látta el, és nagyon gyakran a vizsgálatért nem kért honoráriumot. Akik ismerték ma is hálával és nagy tisztelettel ejtik ki a nevét Kézdialmáson. 1977. augusztus 7-én hunyt el Kézdivásárhelyen.

Balogh József (1805-1829) a nevét viselő betyárballada hőse. A Csomortánban született Balogh Józsefet 1829 szeptemberében Martinyi ezredes rendeletére Kézdipolyánban fejbe lőtték, mert a moldvai sóhozatalon elfogták.

EMLÉKMŰVEK

Almás
A templom szomszédságában, P. Kelemen Didák mellszobrának közelében található az első és második világháborús hősök emlékműve, Laub Ede munkája.

Almas_emlekmu

Kelemen Didák mellszobra
1994. július 3-án emlékeztek meg a falu nagy szülöttének, P. Kelemen Didák minorita szerzetes születésének 250. évfordulójára, amikor a templomkertben leleplezték mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását.

didakszobor

Csomortán

A műút mellett áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve, a kézdiszentkereszti Laub Ede (1889 - 1942) kőfaragó mester, restaurátor, szobrász munkája.

csom_emlekmu


 TURIZMUS

A falu turisztikai látványosságai közé tartozik Almás koraközépkori várának romjai. A vármaradvány Lemhénytől északra, Kézdialmás határában, a 942 m magas Várerőssének nevezett hegyfokon áll. Az építményről az első írásos dokumentum 1539-ből való. 1653-ban Kemény János erdélyi fejedelem is megszállt itt Moldvából való hazatértekor. A helyi legenda szerint a vár pincéje tele volt arannyal, gyémánttal, mert ide rejtette el Kurucz Nagy István rablóvezér az összegyűjtött kincseit. Orbán Balázs idejében Almás vára már romokban hevert, de a székelyföldi régi várak közül a Bálványos után közvetlenül következett, mint legépebben fennmaradt és legtekintélyesebb várrom.

Almástól északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala, melyen át erdei út vezet az Úz-patak mellékvizeként folyó Veresvíz forrását ölelő vidékre. Itt található a Versvízi-láp, a védett botanikai rezerváció, ahol a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajta, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika mellett az igen ritka szibériai hamuvirág is megtalálható a tőzegáfonya társaságában. A dús növényzetnek jellegzetes az állatvilága: az áfonyakedvelő medve itt jól megfér a siketfajddal.

A Versvízi fennsík otthont ad a juhnyájaknak is, melyek kora tavasztól őszig benépesítik a fennsíki legelőket. A nyájat őrző pásztorok a békességes csendben friss sajttal és ordával kínálják az arra látogatókat. Aki pedig még többet szeretne látni, felkapaszkodhat a közeli tetőkre, ahonnan csodálatos a kilátás, belátni az egész vidéket. A látvány lenyűgöző még enyhén borús időben is, és ha betelt a környék természeti szépségeivel, elmélyülhet a falu jeles nagyjainak és múltjának a megismerésében.

Almás és Csomortán között, északra fekvő dombon található a Kakaskő, melyről messzire ellátni. A dombbal szemben mély árokszerű völgy húzódik, a Szépasszonyok-gödre. A Kakaskő és a Szépasszonyok-gödre közti nyeregszerű völgyhullámot ősi pogány bálványimádó helynek tartják. Ez is bizonyítja tehát, hogy régi rítusok, szokások már összekötötték a két települést. Ha azonban a Kakaskőtől akár északra, akár keletre indulunk, Kézdialmás községének harmadik települése lesz utunk következő állomása.

A Rét vize keskeny lapályát Almásrétnek nevezi a nép. Egy órányira Kézdialmástól található e település, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok. A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át.

Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat. A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdõ működött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásrétről jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és Kászoni-hegység meglepetést tartogató vidékeire.

A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkőből kialakult kőgomba sziklaformációk láthatók, az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. E gyönyörű tájra, a falvak múltjára és hagyományaira méltán büszke a község lakossága és büszkén mutatja meg az ide érkező látogatóknak. Kézdialmás mindig örömmel fogadja vendégeit.


 

EGYHÁZI ÉLET

A településre látogatók számára már messziről feltűnik a falu új templomának épülete. Egyházi feljegyzések szerint az első kápolna és harangláb 1712-ben épült, annak ajtófélfája a mai templom bejáratába van beépítve. A kápolnát 1934-ben lebontották, majd az 1940-es években fakápolnát építettek, melynek helyére 1983-ban emeltek templomot. A falu 1948-ban vált önálló egyházközséggé, korábban Lemhényhez tartozott. A plébániai lakot az 1970-es évek végén építették.

A község legjelentősebb építészeti látványossága a Szent Mihály – hegyi vártemplom, mely a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese. A kőfallal védett templom több szakaszban épült. A vártemplomot körülölelő lőréses várfalat a 16. század elején emelték, majd északon és délen egy-egy félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A cinterem bejárata a templomtól külön épült kaputorony alatt található.

A mai templomot különböző korok és stílusirányzatok jegyeit magán viselő műemlékként tartják számon. A legelső, szerény épületet még román stílusjegyek jellemezték, amelyet a XVI. század elején késő gótikusra alakítottak át. Ezt az átépítést jelzi az 1510-es évszám is a diadalíven. A templom mai formáját 1777-ben nyerte el, az akkor végzett nagyszabású átépítésnek köszönhetően mára a barokk stílusjegy vált meghatározóvá az épületen. A templom nyugati oromfala, a nyugati előcsarnok, valamint a várfal két védőtornyának homlokfala karéjos kiképzésű. A templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. A falfestmények Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázolják. Késő barokk főoltárának képe a templom védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt jeleníti meg.

Mellékoltárát Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltették. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. Értékes, régi emléke egy kehely alakú, homokkőből faragott középkori keresztelőmedence. A templomot korábban közösen használta Lemhény és Kézdialmás, de mivel viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet falujában is építtetett templomot. Ma leginkább csak jelentősebb egyházi eseményekkor tartanak közös szentmisét.

Szent Mihály-hegyi római katolikus templom

A vidék általános érdeklődésre számot tartó építészeti emléke, a községtől nyugati irányban emelkedő Szent Mihály-hegyi római katolikus templom, a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese. A védőfallal körülvett templom elődje egy román ízlésű épület lehetett, melyet aztán, a háromszéki késő gótika stílusában, a XVI. század elején (ezt jelölheti a diadalíven levő 1510-es évszám), majd 1776-77-ben barokk stílusban átalakítottak.

A templom nyugati oromfala, a nyugati előcsarnok (portikus), valamint a várfal két védőtornyának homlokfala karéjos kiképzésűek, s rajtuk csigavonalas voluta és szoborfülkék vannak. A mai templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. A stukkódíszítésekben Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázoló falfestmények vannak. Késő barokk főoltárának képe a templom védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja (báró Szentkereszti Stefánia munkája, 1899). Copf stílusú mellékoltárai Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltettek. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. Értékes, régi emléke egy kehely alakú középkori keresztelőmedence. A műemléknek nyilvánított templomot lőréses várfal övezi, s ezt északon és délen egy-egy félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A cinterem bejárata a templomtól külön épült torony alatt nyílik.

A torony, melynek hagymakupolás barokk sisakja van, a vár bejáratát védte és egy régebbi, ún. kaputorony volt. A torony három harangja közül a legkisebbik 1697-ből való, Rákóczi harangnak is nevezik. Míg két nagyobbik harangját beolvasztották 1849-ben, addig e kis harangnak Gábor Áron megkegyelmezett. Az almási és lemhényi hívek az 1900-as évek elején öntettek új harangokat az ágyúvá átalakított harangok helyébe Kauntz Frigyes, híres nagyszebeni harangöntő mesterrel.

A templom körüli várfal építését a szakmabeliek a XVI. század elejére (1607) teszik. A templomot csak jelentősebb egyházi események, templombúcsú és temetések idején használják. Egykoron ugyanis Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt, de mert viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet, később, lent a faluban külön templomot épített magának. A festői képet mutató templomot ősi temető övezi régi, kőből faragott sírkövekkel. A legrégebbi síremlék 1514-ből való.

SZENT MIHALYKLIKK

A megnyiló oldal jobb szélén válassza a Szent Mihály templom menüt!

Római katolikus templom

Az első kápolna és harangláb 1712-ben épült, ennek ajtófélfája a mai templom bejáratába van beépítve. A kápolnát 1770-ben újították fel, de 1934-ben lebontották, mert nagyon rossz állapotban volt. Az almási templom Az 1940-es években fakápolnát építettek Orbán László idejében, aki 1948-tól első plébánosa lett az önállósított plébániának. 1947-ig Lemhényhez tartozott. Menyhárt Antal építtette a plébániai lakot az 1970-es évek végén. 1983-ban Szilágyi István akkori plébános lebontatta a fából készült kápolnát és modern stílusú téglatemplomot építtetett.

Search

Language