Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

HATÁROZATOK

Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

FINTA VENDEL - RMDSZ

CSEREI LÁZÁR - RMDSZ

GYERGYAI CSABA - RMDSZ - ALPOLGÁRMESTER

KELEMEN SÁNDOR - RMDSZ

GYERGYAI BOTOND - RMDSZ

MÁTHÉ ISTVÁN OLIVÉR - RMDSZ

MOLNÁR FERNC - RMDSZ

MORÉ LÁSZLÓ - RMDSZ

REKETES ISTVÁN - RMDSZ



Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

Az önrendelkezés a fejlődés, az előrelépés elengedhetetlen velejárója. Kézdialmásnak 2004-ben sikerült kimozdulnia a holtpontról, akkor a még Lemhényhez tartozó község lakói megértették: mind a községközpont, mind mostohagyermekei - Almás és Csomortán - jobb eséllyel nézhetnek szembe a XXI. század kihívásaival. Biztosan állíthatom, hogy több évtizedet számláló egy helyben való toporgást követően, az alig több, mint ezer lelket számláló kis településünk a fejlődés útjára lépett, esélyt kapott a bizonyításra, a szürkeségből való kilábalásra.


MOLNÁR ISTVÁN polgármester
Saját lábunkra álltunk, kezünkbe vettük sorsunk irányítását. Úgy vélem, hogy a kezdeti nehézségek ellenére sikerült eredményeket felmutatni, kis településünk az urbanizáció ösvényére lépett. Remélem, hogy ha a jól leszögezett irányt, a célkitűzéseinket tartani és követni tudjuk, akkor ez az ösvény úttá szélesedik és nemcsak politikailag, de földrajzilag, saját fizikai valónkban is részesei lehetünk az európai közösségnek.Jó indulási pozícióink vannak.


Sikerült településünk infrastruktúráját javítani és bővíteni is fogjuk. Isten segedelmével hamarosan új hajlékba költözhet az oktatási intézményünk is, hiszen a reményt, a jövő szebb ígéretét azok képviselik, akik most a szépemlékezetű P. Kelemen Didák nevét viselő iskola padjait koptatják.Az önállóság biztonságot is jelent.

Nagyobb esélyünk van a fejlesztésre, a hely szépsége a turizmus fellendítésére, sőt beruházások idecsábítására is lehetőséget nyújt, amelyek munkahelyeket teremtenének az itt élők számára. Az önállósulás révén elértük, hogy az emberek ne legyenek közömbösek, aktívan ve-gyenek részt a község mindennapi életében.

A múltunk kötelez, a jelen pedig azért van, hogy dönteni tudjunk a saját jövőbeli sorsunkról. A jelen lehetőséget nyújt arra, hogy felvirágoztassuk a települést, hogy ne csak lakóhelyünk, hanem valódi otthonunk legyen.

Egy apró lépést jelent e megújult honlap is a jövő irányába. Lehetőséget kínál arra, hogy településünket ismertté tegyük és arra, hogy jobban megismerhessük.


Kézdialmás leírás

A Kárpát medence egyik legkeletibb magyarok lakta kisrégióját háromszéki Szentföldként is emlegetik. Itt fekszik Kézdialmás, hajdani nevén Baksafalva. E település az ország egyik legfiatalabb községe, hisz csak 2004-től rendelkezik önálló közigazgatással, mivel 1968-2004 között a szomszédos Alsó- és Felső- Lemhénnyel alkotott egy községet. Almás község névadó falujához még két település tartozik, Csomortán és Almásrét.

A falvak lakóinak száma meghaladja az 1400 főt, több mint 99 százalékuk magyar nemzetiségű és római katolikus vallású.

Kézdialmás Kovászna megye északkeleti szögletében Kézdivásárhelytől 17, a megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől 55 km-re található. A település az Avas-tető oldalában, a Szent Mihály-hegy alatt festői környezetben ad otthont lakóinak.

Szelíd domboldalakon, 607 méter átlagos tengerszint feletti magasságban települt a falu. Északra a Kövesél-tető határolja, alatta a Fenyőponk, északkeletre a Kútfej és Almasrét húzódik, keletre pedig a Szent Mihály-tető magasodik.

Kézdialmás nevét az 1567-es pápai tizedjegyzékében említik először. Székelyföld híres polihisztora, Orbán Balázs szerint a település nevét a határán lévő Almás-várról kapta. Első lakói Orbán Balázs szerint a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, a honfoglaló Árpád fejedelem édesapja után. Kézdialmás jellegzetes székely katonafalu volt, lakóinak jelentős része még a 19. században is katonai szigor szerint élt. Az itt élők feladata az állandó határvédelem volt, de részt vállaltak a jelentősebb nemzeti megmozdulásokban is. Így az 1848-as szabadságharcban 57 almási és 15 csomortáni nemzetőr katonai szolgálatáról van adat.

Sokáig elkülönültek a katonai részen élő családok a jobbágysorsot választóktól, mára azonban csak a település utcanevei maradtak beszédesek. Napjainkban Almás legjelentősebb falurészeit modern irányjelző táblák jelzik: Alszeg, Kanta, Fűzfalva, Baksafalva és Újszer. Kézdialmás legősibb része a Baksa utca, korabeli nevén Baksafalva. Szomszédságában a Liliom, Bolhaszeg és a Pikét található. A főút menti Újszert „Új Bukarestként” is emlegetik, ugyanis a 20. század közepén azon családok építkeztek ide, akik a két világégés között a fővárosban szolgáltak. A falu központjából a vasút felé vezető utca Dallas néven került be a köztudatba.

Kézdialmás lakóinak megélhetését elsősorban a mezőgazdaság és az állattenyésztés jelenti, a nők jelentős hányada a közeli településeken, elsősorban Kézdivásárhelyen és Esztelneken dolgozik. A jó közlekedési fetételeknek köszönhetően az utazás nem jelent problémát, a település határát érinti a 20. század elején kiépült felsőháromszéki vasútvonal, így az ország bármely részéről könnyen megközelíthető.

E falu Lemhény és Csomortán között 607 m magasan települt. Északra a Kövesél-tető (827 m), alatta a Fenyőponk (792 m), északkeletre a Kútfej (830 m) és Almasrét húzódik, keletre a Szent Mihály-tető (765 m) található. Almásréttől keletre a farkaspataki Büdösvíz forrása. Almásrét tájképi szépségekben bővelkedő terület. 

Római katolikus temploma újabb kori, a búcsúja Urunk menybemenetele napján van. Középkori temploma nem volt: lakói régebben a lemhényiekkel együtt a Szent Mihály-hegyi templomhoz tartoztak, mely templomot közösen építették az almási és lemhényi hívek. A faluban 1712-től vezetnek külön anyakönyvet, s ekkor épülhetett az első kápolna, amit 1770-ben megújítottak. A 20. század közepétől Lemhénytől elválva önálló plébániává alakult, s ekkor épült a mai templom a kápolna helyén.

1567-ben 11 kaput jegyeztek, 1602-ben 17-et (ebből lófő 7, szabados 9, jobbágy egy), 1614-ben 42 családot (26 szabad, 13 jobbágy és 3 zsellér volt) írtak össze és 1703-ban 58 gazdaság (4 nemes, 31 lófő és gyalogos, 17 jobbágy és 6 zsellér) volt a faluban. 1786-ban 24 házában 186-an laktak. 1802-ben az 56 katonarészen lévő család mellett 26 civil (jobbágycsalád) élt. 1850-ben lakossága 1.008 fő (ekkor 207 háza volt), 1869-ben 1.118 (25 református kivételével mind római katolikus hívek voltak), 1880-ban 1.179, 1910-ben 1.328 (mind magyarok), 1930-ban 1.256, 1956-ban 1.367, 1966-ban 1.141 fő. A lakosság kétharmada a katonai szigor szerint élt. A XIX. végén a faluban 30 kézműves-kereskedő volt. 1992-ben a falu összlakossága 970 személy volt, melyből 965 magyar, 4 román és l más nemzetiségű volt. Vallásfelekezeti megoszlásban 956 római katolikus, 6 református, 3 görög keleti katolikus és 4 más vallású volt. Az újabb, 2000-es népszámlálási adatok szerint a falut 960 személy lakja.
Almásrét
Egy órányira Kézdialmástól található Almásrét, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok.
A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át. Nem véletlen, hisz e csendes és tetszetős völgyet nagyszerű havasok különböző színezetű és lépcsőzetesen emelkedő tömege szeg be, és e háttérből büszke három csúcs emelkedik fel: a félelmetes Nemere, a vele magasságban versenyző Sándor-tető, vagy más nevén Nagy Sándor és a Kurucsa-tető. Az általuk közrezárt fennsíkot Veresvíznek hívják.
 
E fennsíki láp igen gazdag endemikus, ereklyenövény populációval. A Kerek-bükk lápjának több pontján fedezték fel a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajtát, mely kizárólag ennek a mocsárnak a jellegzetessége, de látható itt a szibériai hamuvirág, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika, a tőzegáfonya stb.
 
NAGYJAINK

Kézdialmás hírnevét jeles szülöttei is öregbítik. Itt született 1683-ban Páter Kelemen Didák minorita szerzetes. A “Szent barátnak” is nevezett atyát a szegények  és elesettek pártfogójaként  tartják számon. Számos iskolát és templomot épített. Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. Mindemellett irodalmi munkássága is jelentős. Halála után mozgalom indult szentté avatásáért. A többször elakadt kezdeményezést a minorita rend jelenleg is támogatja.E csodálatos életű ember emlékére a helybeli iskola 1994-ben felvette a Páter Kelemen Didák nevet. Az intézmény névadójának tiszteletére mellszobrot állítottak a templomkertben.


Szintén Kézdialmáson született: 1901-ben Dr. Bertalan János  a Rudolf Kórház és Zöldkereszt Szervezet főorvosa, akinek nevét a kézdivásárhelyi és környékbeli szegények és rászorultak doktoraként is őrzi az emlékezet; A falu jeles szülöttjeként tartják számon az 1924-ben született Dr. Kelemen Frigyest, a Bábes-Bolyai Tudományegyetem Fizika tanszékének professzorát, aki a Fizikai kislexikon társszerzője.    A településhez kötődik az itt tevékenykedő Papp István tanító neve is, aki közösségteremtő és oktató-nevelő munkájával alkotott igazán maradandót.

Páter Kelemen Didák

Páter Kelemen Didák minorita szerzetes, 1683-ban született a háromszéki Kézdialmás - Baksafalván, de születésének pontos dátumát nem tudjuk, mert a lemhényi anyakönyvezés csak 1712-ben indult el. A keresztségben a Sámuel nevet kapta. 1693-ban, tíz évesen kezdte el tanulmányait a minoriták által alapított esztelneki iskolában, majd Nagy Mózes iskolájának Kézdivásárhelyre költöztetése után a Kantában folytatta tanulmányait. 18 évesen belépett a minoriták rendjébe. 1702-ben, a próbaév letelte után felvette a Didák rendi nevet, mely a Jakab apostol spanyolos Diego alakjából latinosított névváltozat. Tanulmányait a minoriták eperjesi főiskoláján folytatta, majd kitűnő eredményei következtében tanári állást kapott itt. Tanárkodása nem tartott sokáig, mert az ellenreformáció időszakában különösen a Partiumban szükség volt a katolikus hit védelmezésésre, templomok, iskolák építésére, s ezzel a feladattal bízták meg felettesei. Kétszer választották meg a Minorita rend magyarországi tartományfőnökévé.


DIDAK SZOBOR MISKOLC

Páter Kelemen Didák szobra a kézdialmási templomkertben

Az általa alapított  minorita templom Miskolcon

 Nevéhez fűződik a miskolci Nagyboldogasszony templom, rendház és iskola építése, a nyírbátori templom és rendház építése, a besztercei ferences rendház és templom restaurálása. A katolikus hitélet apostola 1744. április 21-én halt meg Miskolcon. Boldoggá avatása folyamatban van. Sírja, emléktáblája és arcmása az általa alapított templomban látható. P. Kelemen Didákot iskolák és templomok építőjeként tartják számon, emellett irodalmi munkássága is jelentős. 13 kötetnyi könyv szerzője, s e munkák közül legkiemelkedőbb a Búzafejek című prédikációskötete, mely nyelvművelő szempontból is igen értékes.

A helybeli iskola 1994-ben, Kelemen Didák halálának 250. évfordulóján felvette a nevét jelezvén ezzel, hogy méltó elődöt lát benne a katolikus hitközösség, olyat, kinek élete, munkássága példaértékű az utókor számára.

Dr. Kelemen Frigyes
Kelemen Frigyes 1924. szeptember 8-án született Kézdialmáson. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, Papp István diákjaként. 1945-ben érettségizett a kantai gimnáziumban. Egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem fizika karán végezte 1950-ben, majd itt tanársegéd, 1958-tól lektor, 1967-től haláláig a mechanika és a hőtan magyar nyelvű előadója. 1963-ban doktorrá avatták, doktori címét a jászvásári tudományegyetemen működő Ştefan Procopiu akadémikus irányítása alatt szerezte meg. Doktori disszertációját a motoelektromos jelenség hőmérsékleti változásáról írta meg. Nyolc nyelvet beszélt. 1972-től két évig az algériai Oranban francia nyelven fizikát tanított. Fő műve: Hőtan, molekuláris fizika, termodinamika (egyetemi jegyzet, Kolozsvár, 1977). 1979. június 6-án halt meg tüdőrákban. Utolsó kívánsága az volt, hogy testét szülőfalujába helyezzék örök nyugalomra. Diákjai a kolozsvári Egyetem Házától egészen a Szent Mihály-hegyi temetőig kísérték.

Jakab Antal

(1852 - halálának éve ismeretlen)

Főgimnáziumi tanár, tudományos szakíró.

Dr. Bertalan János
Bertalan János 1901. november 15-én született Kézdialmáson. A Bertalan családban összesen tizenhat gyermek született. Elemi iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, majd a kézdivásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumba iratkozott be. 1920-ban érettségizett a kantai iskolában, ahol 1933-56. között volt iskolaorvos. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatója lett. 1926-ban szerzett orvosi oklevelet és tért haza szülőföldjére. 1932-tól haláláig a céhes városban tevékenykedett. A második világháború idején a Rudolf Kórház és a Zöldkereszt Szervezet főorvosi tisztségét töltötte be. A háború után megalakult a Közegészségügyi Járványtani Intézet, amelynek vezetője 1953-66 között nem más mint Bertalan doktor, a szegények orvosa, ahogy őt nevezték. Betegeinek gyakran maga adott pénzt, hogy a gyógyulásukhoz szükséges orvosságot megvásárolhassák. Földijeit, szülőfalujából hozzá forduló betegeket mindig a legnagyobb szeretettel fogadta, tanácsokkal látta el, és nagyon gyakran a vizsgálatért nem kért honoráriumot. Akik ismerték ma is hálával és nagy tisztelettel ejtik ki a nevét Kézdialmáson. 1977. augusztus 7-én hunyt el Kézdivásárhelyen.

Balogh József (1805-1829) a nevét viselő betyárballada hőse. A Csomortánban született Balogh Józsefet 1829 szeptemberében Martinyi ezredes rendeletére Kézdipolyánban fejbe lőtték, mert a moldvai sóhozatalon elfogták.

EMLÉKMŰVEK

Almás
A templom szomszédságában, P. Kelemen Didák mellszobrának közelében található az első és második világháborús hősök emlékműve, Laub Ede munkája.

Almas_emlekmu

Kelemen Didák mellszobra
1994. július 3-án emlékeztek meg a falu nagy szülöttének, P. Kelemen Didák minorita szerzetes születésének 250. évfordulójára, amikor a templomkertben leleplezték mellszobrát, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotását.

didakszobor

Csomortán

A műút mellett áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve, a kézdiszentkereszti Laub Ede (1889 - 1942) kőfaragó mester, restaurátor, szobrász munkája.

csom_emlekmu


 TURIZMUS

A falu turisztikai látványosságai közé tartozik Almás koraközépkori várának romjai. A vármaradvány Lemhénytől északra, Kézdialmás határában, a 942 m magas Várerőssének nevezett hegyfokon áll. Az építményről az első írásos dokumentum 1539-ből való. 1653-ban Kemény János erdélyi fejedelem is megszállt itt Moldvából való hazatértekor. A helyi legenda szerint a vár pincéje tele volt arannyal, gyémánttal, mert ide rejtette el Kurucz Nagy István rablóvezér az összegyűjtött kincseit. Orbán Balázs idejében Almás vára már romokban hevert, de a székelyföldi régi várak közül a Bálványos után közvetlenül következett, mint legépebben fennmaradt és legtekintélyesebb várrom.

Almástól északra húzódik a Kárpátok fő gerincvonala, melyen át erdei út vezet az Úz-patak mellékvizeként folyó Veresvíz forrását ölelő vidékre. Itt található a Versvízi-láp, a védett botanikai rezerváció, ahol a Sphagnum wulfianum nevű arktikus mohafajta, a kerek levelű harmatfű, a fogas levelű pajzsika mellett az igen ritka szibériai hamuvirág is megtalálható a tőzegáfonya társaságában. A dús növényzetnek jellegzetes az állatvilága: az áfonyakedvelő medve itt jól megfér a siketfajddal.

A Versvízi fennsík otthont ad a juhnyájaknak is, melyek kora tavasztól őszig benépesítik a fennsíki legelőket. A nyájat őrző pásztorok a békességes csendben friss sajttal és ordával kínálják az arra látogatókat. Aki pedig még többet szeretne látni, felkapaszkodhat a közeli tetőkre, ahonnan csodálatos a kilátás, belátni az egész vidéket. A látvány lenyűgöző még enyhén borús időben is, és ha betelt a környék természeti szépségeivel, elmélyülhet a falu jeles nagyjainak és múltjának a megismerésében.

Almás és Csomortán között, északra fekvő dombon található a Kakaskő, melyről messzire ellátni. A dombbal szemben mély árokszerű völgy húzódik, a Szépasszonyok-gödre. A Kakaskő és a Szépasszonyok-gödre közti nyeregszerű völgyhullámot ősi pogány bálványimádó helynek tartják. Ez is bizonyítja tehát, hogy régi rítusok, szokások már összekötötték a két települést. Ha azonban a Kakaskőtől akár északra, akár keletre indulunk, Kézdialmás községének harmadik települése lesz utunk következő állomása.

A Rét vize keskeny lapályát Almásrétnek nevezi a nép. Egy órányira Kézdialmástól található e település, melyet három út is összekötött a faluval. Legjelentősebb közülük a Malom út volt, mely nevében megőrizte, az almásréti vízimalmok emlékét. E mára már gyéren lakott tanyaszerű település közigazgatásilag és egyházilag Kézdialmáshoz tartozik. A virgonc patakoktól átzúgott havasias jellegű völgyecskében még néhány évtizede sűrűn követték egymást a zajosan kereplő malmok. A XX. század első felében még ide hordták az almási asszonyok kender- és lenkévéiket áztatni, hogy hosszadalmas munkával fonállá fonhassák. Fűrészgyár is létesült a Rét vize mellé, de mára ezek helyét hétvégi házak sora vette át.

Itt még látni lehet a helyi, régi zsúpfedeles és zsindelytetõs falusi lakóházakat. A Farkas patakában egykoron büdös vízfürdõ működött. Ehhez hasonló édes-kénes ásványvíz tör fel még a Lógörény patakában, Kiságtövén és a Sárfalvi-egerben. Almásrétről jelzett turistaösvény vezet el a Nemere- és Kászoni-hegység meglepetést tartogató vidékeire.

A Kis- és Nagy-Nemere oldalában jellegzetes, homokkőből kialakult kőgomba sziklaformációk láthatók, az egész területet földtani rezervációnak nyilvánították. A Nemerék és a Nagy Sándor tetejérõl tiszta idõben páratlan kilátás kínálkozik a Kárpátok gerincére, valamint a Felsõháromszéki-medencére. E gyönyörű tájra, a falvak múltjára és hagyományaira méltán büszke a község lakossága és büszkén mutatja meg az ide érkező látogatóknak. Kézdialmás mindig örömmel fogadja vendégeit.


 

EGYHÁZI ÉLET

A településre látogatók számára már messziről feltűnik a falu új templomának épülete. Egyházi feljegyzések szerint az első kápolna és harangláb 1712-ben épült, annak ajtófélfája a mai templom bejáratába van beépítve. A kápolnát 1934-ben lebontották, majd az 1940-es években fakápolnát építettek, melynek helyére 1983-ban emeltek templomot. A falu 1948-ban vált önálló egyházközséggé, korábban Lemhényhez tartozott. A plébániai lakot az 1970-es évek végén építették.

A község legjelentősebb építészeti látványossága a Szent Mihály – hegyi vártemplom, mely a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese. A kőfallal védett templom több szakaszban épült. A vártemplomot körülölelő lőréses várfalat a 16. század elején emelték, majd északon és délen egy-egy félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A cinterem bejárata a templomtól külön épült kaputorony alatt található.

A mai templomot különböző korok és stílusirányzatok jegyeit magán viselő műemlékként tartják számon. A legelső, szerény épületet még román stílusjegyek jellemezték, amelyet a XVI. század elején késő gótikusra alakítottak át. Ezt az átépítést jelzi az 1510-es évszám is a diadalíven. A templom mai formáját 1777-ben nyerte el, az akkor végzett nagyszabású átépítésnek köszönhetően mára a barokk stílusjegy vált meghatározóvá az épületen. A templom nyugati oromfala, a nyugati előcsarnok, valamint a várfal két védőtornyának homlokfala karéjos kiképzésű. A templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. A falfestmények Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázolják. Késő barokk főoltárának képe a templom védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt jeleníti meg.

Mellékoltárát Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltették. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. Értékes, régi emléke egy kehely alakú, homokkőből faragott középkori keresztelőmedence. A templomot korábban közösen használta Lemhény és Kézdialmás, de mivel viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet falujában is építtetett templomot. Ma leginkább csak jelentősebb egyházi eseményekkor tartanak közös szentmisét.

Szent Mihály-hegyi római katolikus templom

A vidék általános érdeklődésre számot tartó építészeti emléke, a községtől nyugati irányban emelkedő Szent Mihály-hegyi római katolikus templom, a vidék legépebben megmaradt, legszebb barokk épületegyüttese. A védőfallal körülvett templom elődje egy román ízlésű épület lehetett, melyet aztán, a háromszéki késő gótika stílusában, a XVI. század elején (ezt jelölheti a diadalíven levő 1510-es évszám), majd 1776-77-ben barokk stílusban átalakítottak.

A templom nyugati oromfala, a nyugati előcsarnok (portikus), valamint a várfal két védőtornyának homlokfala karéjos kiképzésűek, s rajtuk csigavonalas voluta és szoborfülkék vannak. A mai templomhajó és a szentély boltozata félköríves hevederekkel tagolt, fiókos dongaboltozat. A stukkódíszítésekben Szent Györgyöt, Szent Mihályt és a Szentháromságot ábrázoló falfestmények vannak. Késő barokk főoltárának képe a templom védőszentjét, Szent Mihály arkangyalt ábrázolja (báró Szentkereszti Stefánia munkája, 1899). Copf stílusú mellékoltárai Jézus és Mária szíve tiszteletére emeltettek. Szószékének mellvédje a Kálvária, orgonakarzatának előkéjén Szent Cecília stukkófigurája látható. Értékes, régi emléke egy kehely alakú középkori keresztelőmedence. A műemléknek nyilvánított templomot lőréses várfal övezi, s ezt északon és délen egy-egy félkör alaprajzú rondellaszerű védőtoronnyal erősítették meg. A cinterem bejárata a templomtól külön épült torony alatt nyílik.

A torony, melynek hagymakupolás barokk sisakja van, a vár bejáratát védte és egy régebbi, ún. kaputorony volt. A torony három harangja közül a legkisebbik 1697-ből való, Rákóczi harangnak is nevezik. Míg két nagyobbik harangját beolvasztották 1849-ben, addig e kis harangnak Gábor Áron megkegyelmezett. Az almási és lemhényi hívek az 1900-as évek elején öntettek új harangokat az ágyúvá átalakított harangok helyébe Kauntz Frigyes, híres nagyszebeni harangöntő mesterrel.

A templom körüli várfal építését a szakmabeliek a XVI. század elejére (1607) teszik. A templomot csak jelentősebb egyházi események, templombúcsú és temetések idején használják. Egykoron ugyanis Lemhény és Kézdialmás közös temploma volt, de mert viszonylag távol esik a településektől, mindkét gyülekezet, később, lent a faluban külön templomot épített magának. A festői képet mutató templomot ősi temető övezi régi, kőből faragott sírkövekkel. A legrégebbi síremlék 1514-ből való.

SZENT MIHALYKLIKK

A megnyiló oldal jobb szélén válassza a Szent Mihály templom menüt!

Római katolikus templom

Az első kápolna és harangláb 1712-ben épült, ennek ajtófélfája a mai templom bejáratába van beépítve. A kápolnát 1770-ben újították fel, de 1934-ben lebontották, mert nagyon rossz állapotban volt. Az almási templom Az 1940-es években fakápolnát építettek Orbán László idejében, aki 1948-tól első plébánosa lett az önállósított plébániának. 1947-ig Lemhényhez tartozott. Menyhárt Antal építtette a plébániai lakot az 1970-es évek végén. 1983-ban Szilágyi István akkori plébános lebontatta a fából készült kápolnát és modern stílusú téglatemplomot építtetett.

Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

Szihalom

Az Eger-, illetve Rima-patak mellett sík vidéken, termékeny kötött talajon, az Alföld északi peremén, Egertől délre fekszik. 1950-ig Borsod megyéhez tartozott, de a Sósrév környékét és a Koszperium nevű rétet korábban is Heves megyéhez számították. Szihalom község keletkezésének ideje ismeretlen. Borsod vármegye monográfiája szerint - mely Anonymus történeti művére hivatkozik - már a honfoglalás idejében megvolt. Az azelőtti időben valószínűleg szlávok lakták. A XVIII. század elején a tatár és törökdúlás után ismét benépesül, a legújabb időkig az egri káptalan népes jobbágyfaluja marad. Lélekszáma 1787-ben 1389 fő. 1950 előtt Borsod megyéhez tartozott. Jellege: összetett típusú, halmazos és útféli település a 3. sz. műút mentén, a Rima-patak keleti partján.

A település közepe táján, a templom keleti szélén a hajdani uradalom gazdasági épületei emelkedtek, délkeleti része őskori földvárra épült. Az 1848 előtti időben úrbéres község volt, 1871 után szabad község. Lakosságának száma az 1920. évi népszámlálási adatok szerint 2973, mely lélekszám később 3250-re emelkedett. Szíhalom község polgármestere Bóta József Sándor,  jegyzője pedig Széll Gáborné Blaskó Erzsébet. A testvértelepülés küldöttsége legelső alkalommal, a 2006-os év augusztusában megtartott, első falunapokon voltak Almás vendégei.

SZIHALOM SZIHALOM2


Püspökszilágy

A Pest megyei Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban. Határa 2530 hektárnyi területének nagyobbik felét ma is összefüggő, - jórészt tölgyes, cseres - erdők foglalják el. A hajdani időkben ezek az erdőrengetegek jóval nagyobbak voltak, s amint erre a község neve is utal, igen jelentős volt a Szil-fával benőtt terület. Püspökszilágy határa másik két település különálló határát is magába olvasztotta a letűnt évszázadok során.

A két település Szór és Garlan. 1876-ban 735 lakos élt Szilágyon. A lakosság száma egy 1910-res monográfia szerint 1002-re emelkedett. Az első világégés végén, a húszas években épült meg a falu községháza. 1926-ban kapta meg az építésre a megbízást Csikos István váci építőmester, és 1928-ra készen állt az épület. 1948-ban kiépült az elektromos hálózat a faluban és a Váchartyánban felavatott gépállomás jó munkalehetőséget teremtett a környéken. A lakosok száma 1960-ra 1131 főre nőtt. 1964-ben megkezdődött az új iskolaépület-szolgálati lakás építése, a hajdani mészárszékből készült iskola helyén. 1966-ban felépült a labdarúgó pályán a sportöltöző. 1968-71 között épült az új művelődési otthon, amely a település méretei alapján ma is tiszteletet parancsoló intézménye a községnek.

Az 1972-ben megkezdett vízvezeték építés újabb jelentős állomása volt Püspökszilágy fejlődésének, amely azonban nem csak a középületek építésében mutatkozott meg. A biztatónak induló fejlődést 1975 törte meg: A kormányhatározat nyomán megvalósított „nagyközségesítés” - a másik két községgel együtt visszavetette Püspökszilágy önálló létének esélyeit. Lakóinak száma 733. Polgármestere Tordai Sándor, jegyzője pedig dr. Bunna Gyuláné.

PUSPOSZILAGY PUSPOKSZILAGY2
Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă
Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

.

Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

The contact component provides a way to provide contact forms and information for your site or to create a complex directory that can be used for many different purposes. Help

Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă
Dupa Orban Balazs, primul etnograf care a descris aceste tinuturi putem spune urmatoarele: "Michael et Thomas Kelemen in Almas, vulgo Baxafalva residentes nobiles". (Gubern. arhiva 1134/ 771). Tot el a inregistrat urmatoarele date: in anul 1567 satul Mereni a fost inregistrat cu 11 numere de case iar satul vecin, Lutoasa, cu 6 numere de case.

Deci cea mai veche inregistrare despre sat este din secolul al-XVI-lea. In "Muzeul Secuiesc" din Sfantu Gheorghe gasim date despre "Baxafalva" din anul 1602 iar despre Mereni (Almas) din anul 1614. Comuna Mereni se afla , la o inaltime de 607m, iar satul Lutoasa (610 m). Dupa criteriul de grupare a gospodariilor in vatra satului, putem spune ca satul Mereni este un sat rasfirat,cu o vatra bine delimitata, dar o retea stradala negeometrizata, caracteristica zonelor deluroase. Are 410 numere de case (gospodarii) si aproximativ 900 de locuitori. In ceea ce priveste trecutul satului avem foarte putine date. Cu toate acestea in constiinta satenilor exista o realitate vie, si anume ca odinioara satul lor purta numele de Baksa (sau dupa date mai vechi Baxa). In prezent numai numele unei strazi ne mai aminteste de satul de odinioara care de fapt s-a integrat in satul Mereni. Din punct de vedere parohial satul apartinea din timpuri stravechi, de Lemnia (Lemnia inca din secolul al XIV-lea era o comuna puternica).
 Ce fel de date gasim despre Mereni? 1602 - in Mereni au fost inregistrate 17 familii din care 7 familii de nobili, 9 familii de tarani liberi 1familie de iobag. 1614 - din 42 de gospodarii: 29 de familii de tarani liberi, 13 iobagi. 1703 - 58 de gospodarii din care: 4 familii de nobili, 31 calareti (incorporati cu propriul cal), 17 iobagi, 6 familii foarte sarace. Din datele de mai sus reiese ca in perioada 1602-1703, in sat au aparut iobagii si o patura mai saraca. Satenii din Mereni erau nevoiti sa participe destul de des in razboaie. (Pe de o parte impotriva turcilor ori impotriva regelui ungar Sighismund Bathori). In aceasta perioada satul secuiesc, Mereni, va intra sub autoritatea regelui ungar (Austro-Ungariei). Generalul imparatului Rudalf, Giorgio Basta, in perioada 1602-1603, primeste insarcinarea ca sa faca un recensamant in tinutul secuilor; si sa insemneze numele soldatilor prezenti in oastea imparatului. Ei trebuiau sa depuna juramant de credinta imparatului.
 Din satul Mereni sunt consemnati 23 de nume de catre Giorgio Basta. Cei care erau devotati au fost recompensati si primeau titlul de "nobil". Erau vremuri tulburi. Satul era un fel de "sat de granita" din care majoritatea barbatilor erau inrolati in armata austro - ungara, calareti (huszar) ori pedestrasi. In recensamantul ostasilor din 1802 in Mereni traiau 52 de familii din care barbatii erau inrolati si 26 de familii de civili. Deci 2/3 din populatie era in armata. (Exista un document despre un asa numit Jakab Antal care a dezertat si a fugit in Moldova ca sa scape de ororile razboiului). In revolutia din 1848, din sat au participat 57 de soldati. Desi era un sat mic numele lui a fost consemnat prin intermediul acestor reprezentanti. Din anul 1896 avem urmatoarele date: treptat numarul de locuitori a crescut si a ajuns de 1118 de suflete. Mosia satului se diviza in felul urmator:1010 pogoane de arabil, 685 pogoane de padure, 72 pogoane de pasune si 101 pogoane de paragina. Deci daca ne referim la numarul de locuitori - 1118 - si terenurile aferente, putem deduce ca satul se integra ca marime printre cele mijlocii. La sfarsitul secolului al XIX - lea aici exista si o conducta primitiva de apa. Apa era adusa prin jgheaburi din puturile adanci sapate in dealul cel mai apropiat (Ovus).
 In 1904 a fost finalizata calea ferata care leaga satul cu orasul Targu Secuiesc si satul Bretcu. Aceasta a insemnat un avantaj pentru sateni, orasul fiind mai accesibil. Sa vorbim putin si despre secolul XX. Acest secol abia a inceput si a izbucnit primul razboi mondial. Barbatii din sat iarasi au fost nevoiti sa se inroleze. Nu este putin numarul acelora care si-au gasit moartea pe campul de lupta. In 1910 in sat erau 1328 de suflete din care 36 au murit in razboi. In curtea bisericii se afla o cruce de piatra "un monument“, care pastreaza numele eroilor cazuti in primul razboi monbdial. Iata cateva nume: Finta Lajos, Gyergyai Albert, Mike Peter. Abia au trecut cativa ani si lumea iarasi s-a intors pe dos. A izbucnit cel de-al doilea razboi mondial. In acest razboi au pierit 43 de sateni. Campul de lupte fiind foarte aproape (Trecatoarea Oituz), au murit si multi civili. Era o pierdere grea pentru un sat atat de mic. Cei care au supravietuit trebuiau sa mearga inainte, sa nu se gandeasca la trecut. Dar suferinta lor n-a luat sfarsit aici. In 1948 a inceput nationalizarea. Pe plan national comuna Lemnia, de care apartinea si Mereniul, a fost printre primele comune unde s-a format cooperativa agricola, denumita "1 Mai". In Mereni s-a format C.A.P. in anul 1962. De acum incolo oamenii si-au gasit loc de munca ori in cooperativa ori in cel mai apropiat oras, Targu Secuiesc.
 Numarul de locuitori a inceput sa scada. Multi tineri au parasit satul ca sa-si caute loc de munca la oras. Daca in 1950 in Mereni erau 1367 de locuitori, in 1966 erau 1141, si in anul 1992 erau numai 970. Dupa 1990 "migrarea" satenilor spre oras parca s-a mai inlesnit. Paminturile au fost restituite, iar acestea cer forta de munca.Tot mai multi tineri se intorc in casele bunicilor, ramase odinioara goale. Nu-si mai cauta loc de munca la oras ci se apuca de agricultura. Numarul locuitorilor a inceput iarasi sa creasca si satul devine tot mai "tanar". Un eveniment foarte important s-a petrecut in august 2003. Printr-un referendum s-a hotarat ca satul Mereni impreuna cu Lutoasa sa se separe de la Lemnia si sa formeze o comuna separata. Aceasta "separare" totala este asteptata cu nerabdare de sateni cu toate ca o convietuire seculara nu poate fi uitata repede. Ei au construit impreuna si biserica de pe culmea Sfantu Mihai - culme ce desparte cele doua sate (Mereni-Lemnia). Sa vorbim putin despre aceasta biserica. Aceasta este un adevarat monument. Dupa cum am precizat mai inainte, biserica se afla pe dealul care ii poarta numele (Sfantul Mihail, aflandu-se la o inaltime de 633 m). Hramul bisericii este arhanghelul Sfantu Mihail. Dupa niste date mai vechi putem spune ca ridicarea ei ar fi inceput pe partea nord-vestica a dealului; mai aproape de Lemnia. Exista nenumarate legende in legatura cu imprejurarile in care s-a construit acest lacas de cult. Iata una: Dupa ce locuitorii celor doua sate au inceput sa ridice peretii bisericii, in fiecare seara au fost vazuti niste ingeri care daramau totul. Cu acesta vrand sa dea de stire localnicilor din Lemnia ca biserica trebuie sa fie pe farful dealului, iar nu in partea dinspre satul lor. O alta legenda si mai interesata spune ca satenii celor doua sate s-au hotarat sa construiasca impreuna o biserica. Insa nu s-au putut intelege in nici un chip cu privire la locul construirii. Pana la urma au hotarat ca soarta (norocul orb) sa hotareasca.
 Cei din Mereni au dus un caine la Lemnia iar satenii din Lemnia au dus si ei la randul lor un caine in Mereni. Vor elibera animalele ca ele sa se intoarca acasa. Unde se vor intalni, acolo va fi ridicata biserica. Cei din Lemnia sustin si acum ca oamenii din Mereni umblau cu siretlicuri si I-au dat cainelui (din Lemnia) sa manance pana saturate. De aceea acesta nu s-a grabit sa ajunga acasa. Realitatea e ca biserica in prezent se afla mai aproape de Mereni decat de Lemnia. Nu se stie exact anul in care a fost construita, dar de pe arcada putem citi ca a fost reconstruita in 1510 in stil gotic iar in 1777 in stil baroc: "Olim erat Scriptum 1510, renovatu et exaltatum cum forchibus et nova tectura Anno 1777". Biserica este imprejmuita, ca o fortareata, de niste ziduri de piatra cu o inaltime cuprinsa intre 3 - 3.5 m - in interior, si in exterior 4 m. Latimea zidurilor este de 80 cm si, din loc in loc, are gauri pentru pusti (lacas pentru pusca). In turnul bisericii sunt trei clopote care cheama pe credinciosii celor doua sate la slujba. Unul dintre clopote este foarte vechi si are urmatoarea inscriptie latina: "O Rex glorie Iesu Criste veni cum eterna pace cura me Lenhemnyense". Deasupra acestei inscriptii se afla: "H.L. 1697" H.L. prescurtand numele unui renumit clopotar sas din Brasov, Lampen Henrik. Greutatea clopotului este de 100 de kg si e dedicata Sfantei Maria. Si celelalte doua clopote au niste inscriptii. Al doilea clopot, cel mai mare are greutatea de 1 tona si dedicat Sfantului Mihail. Pe acesta scrie ca a fost turnat in 1926 in Sibiu de catre Kauntz Frigyes (Fridrich). Clopotul cel mic, de 600 kg, este dedicat iar Sfantei Maria, si turnat de Kauntz Frigyes in 1926. Jur imprejurul bisericii se afla cimitirul celor doua sate. Pe crucea de piatra a celui mai vechi mormant din cimitir se afla gravat anul 1548. Din cauza ca aceasta biserica era si este destul de departe de sat si in timpuri ploioase drumul era greu accesibil, satenii din Mereni au hotarat sa-si construiasca o biserica si in sat. In anul 1948 episcopul Marton Aron a reusit sa desparta Mereniul de Lemnia din punct de vedere ecleziastic. Acum a devenit si mai important scopul de a construi o biserica. Este adevarat ca inca din 1768 exista in sat o capela si o clopotnita, construite din lemn. Acestea persistau pana in anul 1935 cand satenii le-au demolat si au construit o clopotnita noua. Deja planificau ridicarea unei biserici dar nu aveau sprijin material. Intre timp in sat s-a infiintat un gater care oferea cherestea pentru biserica.
 Satenii au donat bani si asa au reusit sa cumpere caramida si tigle. In 1946/47 era seceta. Multi sateni si-au trimis copii in diferite colturi ale tarii: Timisoara, Arad etc. In acesti ani nici nu era vorba de constructie. In lipsa de bani lucrarile s-au sistat. In anul de dupa seceta satul a primit primul preot, pe Orban Laszlo, care s-a apucat cu vointa de fier sa duca la bun sfarsit planul satenilor. Asa s-a construit pana la sfarsitul anului o bisericuta mica de lemn, care in timpul saptamanii indeplinea functia de scoala. Peretii inca nu erau tencuiti dar satenii si-au serbat primul Craciun deja in aceasta biserica mult dorita. Anul urmator era un an plin de avant. Tot satul participa ori la tencuirea peretilor ori la renovarea clopotnitei. Nu era om in sat care sa nu fi participat la lucrari. Totusi numai in 1954 au reusit sa finalizeze lucrarile. Tavanul era din lemn pictat in casete; picturile facute in 1961. Biserica a fost sfintita, primind numele de "Inaltarea Domnului". In clopotnita era numai un clopot mic, de aceea s-a facut comanda pentru un clopot mai maricel, de 200 kg. In anul 1966 preotul Menyhart Antal a condus lucrarile pentru construirea parohiei romano catolice.
 Cutremurul din 1977 a fost fatal si pentru biserica din sat. Era grav avariat. Nu se puteau tine slujbe inauntru fiind pericol de prabusire. In 1981 preotul Szilagyi Istvan sub pretextul "renovarii " a reconstruit in intregime biserica. Acesta fiind mult mai mare si mai moderna decat cea veche. Lucrarile de renovare si modernizare a clopotnitei au fost conduse de preotul Raicea Oscar (momentan fiind preot la Sibiu). Biserica este astazi mandria satului si e dovada vie a harniciei satenilor. Satenii in proportie de 99 % sunt de religie romano-catolici. Restul de 1 % sunt reformati (aproximativ 10-15 oameni). CULMEA CETATII / VÁRERŐS Aceasta culme se afla in partea centrala a Tinutului Culmii Ascutite. Culmea are forma conica si are o inaltime de 942 m. Numele provine din faptul ca pe aceasta culme se afla ruinele "Cetatii Mereniului". Dupa unele surse istorice se zice ca cetatea era locuita inca din secolul al XVI - lea. Culmea - termenul comun culme "partea cea mai de sus a unui munte sau a unui deal, varf." (lat. culmen) Cetatii - termenul comun cetate "loc intarit printr-un sistem de fortificatii; fortareata." (lat. civitas, - atis)
 
PIATRA COCOSULUI / KAKASKO Acest deal este in partea nord-vestica a satului si are o inaltime de 875 m. Este pasune impadurita. Se afla in imediata apropiere a satului. Piatra - termenul comun piatra "nume generic pentru orice roca solida, dura si casanta, raspandita la suprafata sau in interiorul pamantului. (lat. petra) Cocosului - termenul comun cocos "masculul gainii" (sl. kokosi) Sursă: Comuna Mereni (Lucrare de licenta) prof. Brânzan Tünde
 

Renumele Mereniului este păstrat şi de fiii lui , personalităţi de seamă. Aici s-a născut în 1683 călugărul minorit Pater Kelemen Didak.Numit şi „Călugărul Sfânt”, a fost cunoscut ca apărător al săracilor şi sărmanilor. A  construit multe şcoli şi biserici. De numele lui se leagă Biserica „Nagyboldogasszony”, şcoala şi parohia de la Miskolc, biserica şi parohia de la Nyirbator, restaurarea bisericii franciscane de la Bistriţa. Pe lângă toate acestea a avut şi o însemnată activitate literară. După moartea lui s-au luat măsuri pentru declararea lui ca sfânt. Iniţiativa oprită de câteva ori este sprijinită şi în prezent de ordinul minorit. În amintirea acestui om cu o viaţă deosebită şcoala din comună a preluat în 1994 numele lui Pater Kelemen Didak. În cinstea lui s-a înălţat un bust ce-l reprezintă în curtea bisericii .

Tot la Mereni s-a născut în 1901 Dr. Bertalan Janos, medicul şef al Spitalului Rudolf şi a Crucii Verzi, al cărui nume este păstrat în amintirea celor de la Târgu-Secuiesc şi din apropiere ca doctor al săracilor şi nevoiaşilor.

Un alt fiu al satului este Dr. Kelemen Frigyes, născut în 1924, profesor al Catedrei de Fizică din cadrul Universităţii Babeş-Bolyai, coautor al lexiconului de fizică. De această aşezare se leagă şi numele învăţătorului, care îşi desfăşura aici activitatea, Papp Istvan, care s-a remarcat prin munca lui de instrucţie-educaţie şi de consolidare a comunităţii . 

DIDAK SZOBOR MISKOLC

Páter Kelemen Didák 

Miskolc


Printre atracţiile turistice ale satului se numără ruinele cetăţii medievalede la Mereni. Ruinele cetăţii se află la nord de Lemnia, la hotarele Mereniului, pe panta numită Vareros. Prima amintire scrisă despre cetate datează din 1539. În anul 1653 domnitorul Kemeny Janos s-a cazat aici , pe când se întorcea din Moldova. Conform legendei locale pivniţa cetăţii era plină de aur, diamante, deoarece aici şi-a ascuns marele tâlhar Kurucz Nagy Istvan comorile adunate. Pe vremea lui Orban Balzs cetatea Mereni era deja în ruine, dar pe lista vechilor cetăţi ale Ţinutului Secuiesc urma imediat după Cetatea Balvanyos, ca una dintre cele mai bine păstrate şi mai impozante ruine de cetate.

La nord de Mereni se situează linia principală a Carpaţilor, pe care un drum forestier duce în locul de unde izvorăşte pârâul Veresviz, ca afluent al pârâului Uz. Aici se află mlaştina Veresviz, rezervaţia naturală ocrotită, unde se găseşte muşchiul numit Sphagnum Wulfianum, şi unele specii rare de iarbă, flori foarte rare din Siberia ,toate pe lângă afinul de turbă.Flora bogată are şi o faună specifică: ursul căruia îi place afinul trăieşte în pace cu cocoşul de munte.

Podişul de la Veresviz găzduieşte şi turme de oi, care din primăvară până în toamnă ocupă păşunile montane. Păstorii care păzesc turmele, în această linişte paşnică,  le oferă celor care îi vizitează caş şi urdă proaspătă. Cei care vor să vadă şi mai mult , se caţără pe vârfurile din apropiere , de unde panorama este deosebit de frumoasă, poţi vedea întreaga regiune. Peisajul este fermecător chiar şi atunci când este înnorat, dacă s-a săturat cineva de aceste privelişti, se poate scufunda în cercetarea istoriei şi a personalităţilor satului.

Între Mereni şi Lutoasa , pe dealul din nord se află piatra numită Kakasko, de pe care poţi vedea până în depărtare. În faţa dealului se situează o vale ca un şanţ numită „Szepasszonyok godre”. Locul aflat între vale şi piatra amintită este considerat loc de idolatrire păgână. Şi acest lucru ilustrează faptul că cele două aşezări au fost legate de vechi ritualuri şi obiceiuri.

Dacă pornim de la piatra Kakasko fie către nord, fie către est staţia următoare a călătoriei noastre va fi al treilea sat al comunei Mereni. Localnicii numesc acest loc Poiana Mereni. Aşezarea se află la doar o oră distanţă de Mereni, fiind legată de comunăprin trei drumuri. Cel mai însemnat dintre aceste drumuri a fost drumul „Morii”, care a păstrat şi în denumire amintirea morii de apă. Această aşezare în care casele sunt destul de rare aparţine administrativ şi bisericesc de Mereni. În valea montană străbătută de pârâuri repezi, care umpleau regiunea cu vuietul lor, în urmă cu câteva decenii se înşiruiau unele după altele morile zgomotoase. În prima parte a secolulul al XX-lea aici îşi aduceau femeile inul şi cânepa pentru topire, ca apoi să le toarcă. Lângă apa pârâului Ret funcţiona şi o fabrică de cherestea, însă azi locul acesteia este preluat de case de vacanţă.

Aici mai pot fi văzute vechile case cu acoperiş de şindrilă şi de paie. În pârâul Farkas funcţiona cândva o baie medicinală. Apă asemănătoare, cu conţinut de sulf izvorăşte din pârâul Logoreny, Kisagtove şi Sarfalvi-eger. De la Poiana Mereni cărări turistice marcate duc spre Munţii Casinului şi Nemirei. Pe panta Muntelui Nemirei Mici şi Mari se văd formaţiuni specifice de stâncă , întreaga regiune fiind declarată rezervaţie naturală. De pe aceşti munţi, pe vreme însorită panorama este deosebit de frumoasă, se vede lanţul Carpaţilor şi Bazinul Trei Scaune.

Localnicii sunt pe drept mândri de istoria şi tradiţiile comunei, care sunt arătate cu drag vizitatorilor. Mereni îşi aşteaptă mereu oaspeţii cu bucurie.

 


ÎNVĂŢĂMÂNT

La Mereni , la fel ca religia şi învăţământul joacă un rol deosebit în viaţa comunei. Până în 1826 aşezarea nu avea şcoală proprie, copiii învăţau la Lemnia. Prima serie de elevi şi-au început studiile la începutul secolului al XIX-lea , datorită muncii însufleţite a învăţătorului Demeter Gyorgy, deja în primii ani instituţia era caracterizată de educaţie de calitate.Şcoala de lemn, care avea şi locuinţă pentru învăţător, înălţată în 1889 a găzduit elevii aşezării timp de 120 de ani. A fost demolată în anul 2007 , pentru ca locul ei să fie preluat de o clădire modernă, impozantă, care corespunde cerinţelor secolului al XXI-lea. Şcoala nouă va fi predată în 2009, conform planurilor, şi va fi una dintre cele mai moderne şcoli săteşti din regiune, unde nu se vor preda numai cunoştinţe, ci vor fi predate generaţiilor tinere şi tradiţiile şi obiceiurile satului.


VIAŢA RELIGIOASĂ

Biserica satului atrage de departe atenţia celor care vizitează aceste meleaguri. Conform documentelor bisericeşti prima capelă şi primul turn au fost construite în 1712, tocul uşii fiind de atunci fiind montat în intrarea bisericii de astăzi. Capela a fost demolată în 1934, apoi în anii 1940 s-a înălţat o capelă de lemn, în locul căreia s-a ridicat în 1983 biserică. Satul a devenit comunitate bisericească autonomă în 1948, până atunci aparţinea de Lemnia. Casa parohială a fost construită la sfârşitul anilor 1970.

 Cea mai importantă atracţie arhitecturală a aşezării este biserica cetate de pe Muntele Sf.Mihai, care reprezintă cea mai bine păstrată şi cea mai frumoasă clădire în stil baroc din regiune.Biserica apărată de un zid de piatră a fost construită în mai multe etape.Zidul cetăţii cu ambrazuri din jurul bisericii a fost înălţat la începutul secolului al XVI-lea,apoi a fost consolidat la nord şi sud cu turnuri de apărare sub formă de semicerc. Intrarea ăn ţintirim se află sub turnul porţii construit separat de biserică.

 Biserica de azi este ţinută în evidenţă ca monument ce poartă caracteristicile diferitelor perioade şi stiluri arhitecturale.Prima clădire modestă era caracterizată de stilul roman, care a fost transformat la începutul secolului al XVI-lea în stil gotic. Această reconstrucţie este ilustrată de anul 1510 gravat pe arcul de triumf. Biserica şi-a căpătat forma actuală în 1777, datorită renovării efectuate atunci , azi stilul baroc a devenit dominant în clădire. Peretele de nord, sala de vest respectiv pereţii de front a turnurilor de apărare au formă crestată. Plafonul navei şi sanctuarului este despărţită de chingi sub formă de semicerc , formând astfel sertare. Picturile murale îi reprezintă pe Sfinţii Gheorghe şi Mihai şi Sfânta Treime. Pictura altarului principal în stil baroc târziu îl prezintă pe Sfântul apărător al bisericii Arhanghelul Sf. Mihai. Altarele secundare au fost înălţate în cinstea Lui Isus şi a Mariei. Ornamentul amvonului este Kalvaria, iar pe porţiunea în care este orga se vede figura Sfintei Cecilia.

 O amintire veche, valoroasă , sub formă de cupă, sculptată din piatră, este bazinul de botez din Evul Mediu. În trecut biserica era folosită în comun de Lemnia şi Mereni, dar deoarece este destul de departe de aşezări s-au construit biserici în ambele sate. Azi se ţin slujbe comune doar cu ocazia unor evenimente religioase însemnate.

SZENT MIHALYKLIKK

Steluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivăSteluță inactivă

.

Search

Language