Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Csomortán

A Felső-háromszéki-medence északkeleti sarkában, Esztelnektől délre, a Szent Mihály-hegy nyugati lábánál fekszik. Ez a háromszéki Szentföld végső faluja, és hosszú ideig Esztelnek leányközsége volt. Első okleveles említése 1506-ból való. Orbán Balázs szerint a határban régen a Csomortán vára állott, és a vár személyzetéből és katonáiból alakult ki a későbbi falu. 1992-ben összlakossága 512 személy, melyből 510 magyar, l román és l más nemzetiségű volt. Vallásfelekezeti megoszlásban 509 római katolikus, 2 református, 1 görög keleti.

CSOMORTAN TEMPLOMA CSOMORTAN EMLEKMU

Csomortán 500 lakosú kis székely-magyar falvacska. A hagyomány szerint nevét a Csomortányi családról kapta. A település viszonylag kései, 1506-os oklevélben fordul elő először. Orbán Balázs szerint a határban régen a Csomortán vára állott, és a vár személyzetéből és katonáiból alakult ki a későbbi falu. Az ovális alakú vár a megye egyik jellegzetes, kőből rakott bronzkori erődített települése, amelynek építése a késő bronzkorra tehető.

A faluban 1840-ig nem volt iskola. A tanulni vágyók Esztelnekre jártak át. 1872-ben a római katolikus felekezeti iskola községivé alakult át, mely alkalommal új épületet emeltek. A településen jelenleg I-IV. osztályos Általános Iskola működik, ahol két helyi pedagógus oktatja a gyerekeket. Az intézmény épületében rendezték be az óvodát is.

A műút mellett áll a két világháború helyi áldozatainak emlékműve, mely a kézdiszentkereszti Laub Ede munkája. Középkori temploma nem volt a falunak. 1982-ben épített római katolikus templomát Árpád-házi Szent Erzsébet nevére szentelték fel. A templom falára helyezte el a kisközösség millecentenáriumi emléktábláját, és a temetőkertbe 11 db vörösfenyőt ültetett.Jelentõs népművészeti emlékek a festett bútorok és ládák.

 
Magaslatai: északra az Aszalvány-tető (742 m), Fattyú-tető (937 m), Györkös éle (1036 m), északkeletre a Hegyes-tető (1106 m), keletre a Kövesél-tető (827 m), Fenyőponk (792 m), Kútfej (830 m). Római katolikus templomát Árpádházi Szent Erzsébetről szentelték fel, búcsú-napja november 19-én van. Középkori temploma nem volt. Középkori katolikus lakói mindvégig megmaradnak katolikusoknak. Egyházilag Kézdialmáshoz tartoznak. Csomortánnak 1974-től imaháza volt. Ennek helyén 1982-ben P. Balázs Aba építtetett kápolnát Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. A beszolgáló lelkész Esztelnek plébánosa.
 Érdekes a csomortáni réten látható másfél méter magas kő, melyről a helybéliek azt tartják, hogy hajdan itt gyűléseket tartottak. 1567-ben mindössze 6 kapuval szerepel, 1602-ben a kapuk száma 9 (ebből 3 lófő, 6 szabados), 1614-ben pedig már 22 gazdaság (15 szabadsorsú, 4 jobbágy, 3 zsellér volt) létezését veszik számba, míg 1703-ban a családok száma 27. 1786-ban 7 házban 36-an laktak. 1802-ben a 43 határőrcsalád mellett mindössze 16 jobbágyrészen élő családot találtak. 1850-ben lakossága 615 fő (ekkor 125 háza volt), 1869-ben 712 (mindannyian katolikusok voltak), 1880-ban 575, 1910-ben 677 (mind magyarok), 1930-ban 637, 1956-ban 672 és 1966-ban 614 fő. A faluban rögzítették Balog Józsi balladáját. Jelentős népművészeti emlékek a festett bútorok és ládák.
( 0 Rating )

Search

Language